Nemzeti ügyekben összezárni

Három hónappal a benyújtása után, a román parlament közigazgatási bizottsága kedden napirendre tűzte, majd vita nélkül elutasította a Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó törvényjavaslatot. Az ülésen meghívottként jelen volt annak előterjesztője, Kulcsár-Terza József parlamenti képviselő is, akivel a történtekről Sepsiszentgyörgyön beszélgettünk.

– Milyen tapasztalat volt egy előítéletektől terhes közegben Székelyföld autonómiájának ügyét képviselni?
– Nagyon megterhelő, viszont én ennél sokkal rosszabbra számítottam. Ugyanis a bizottság elnöke a liberális Florin Roman, aki a román nemzeti ügyek egyik legindulatosabb képviselője, ami még nem is lenne baj, ha nála ez nem csapna át krónikus magyarellenességbe. Most azonban tisztességesen vezette az ülést, sőt, ő volt az, aki nem engedte, hogy elszabaduljanak az indulatok, ami bizony előfordulhatott volna.

– Mi volt ennek az oka?
– Egyes kollégák nem vették jónéven, hogy a december 1-jén esedékes román nemzeti ünnepet nem tekintem a sajátunknak.

– Magyar részről önön kívül még kik voltak jelen?– A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs, aki az én kérésemre vehetett részt az ülésen, sőt lehetőséget kapott az álláspontja kifejtésére is. A bizottság szavazati joggal rendelkező tagjaként ott volt továbbá Csoma Botond, Kolozs megyei, valamint Márton Árpád háromszéki képviselő, illetve megfigyelőként Benkő Erika, ugyancsak háromszéki képviselő is.

– Az ülés során hogyan zajlottak az események?
– Felszólalásomban rámutattam, hogy mi, székely–magyarok ragaszkodunk a nyelvünkhöz, hagyományainkhoz, jelképeinkhez, valamint himnuszunkhoz, és büszkék vagyunk a származásunkra. Tiszteletben tartjuk azonban a román nyelvet, jelképeket, himnuszt és nemzeti ünnepet, és ezt elvárjuk fordítva is. Ugyanakkor emlékeztettem őket a gyulafehérvári határozatra, mely teljes nemzeti szabadságot ígért az együtt élő népeknek. Végül pedig rámutattam, hogy az autonómia nem változtatja meg a határokat, hanem csupán saját sorsunk irányítását ruházza ránk.
Izsák Balázs szintén megpróbálta eloszlatni az autonómiával kapcsolatos téves eszméket, európai példákat hozván fel annak a számbeli többségre és kisebbségre egyaránt gyakorolt jótékony hatására. Márton Árpád képviselő is kiállt az autonómia mellett, a kétségek eloszlatása végett pedig a törvényjavaslat cikkelyenként történő megvitatását javasolta. Érveink azonban sajnos leperegtek a több évtizedes előítéletek falán, és a tervezetet vita nélkül leszavazták.

– Miként értékeli a történteket?
– Az elutasítás ellenére előrelépésnek tartom, hogy eddig példátlan módon Székelyföld autonómiáját napirendre tűzték, mint ahogy azt is, hogy az RMDSZ képviselői részt vettek ennek a megtárgyalásán, és érvekkel támasztották alá ennek szükséges voltát.

– Levonható valamilyen tanulság a történtekből?
– Igen: a nemzeti ügyekben össze kell fogni. Ebben követnünk kell a románokat, ugyanis a nemzetet érintő kérdésekben pártjaik összezárnak, és egységes álláspontot képviselnek. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, hogy a többségi képviselőknek fogalmuk sincs az autonómia mibenlétéről, ezért elsődleges feladatunknak tekintem, hogy erről felvilágosítsuk őket.