Nem viszik a cukrot

Az ország egyetlen, hazai tőkével működő cukorgyárának megmentéséről és a térség termelőinek támogatásáról tanácskoztak Sepsiszentgyörgyön a gazdák, a botfalusi cukorgyár képviselői, a mezőgazdasági intézmények vezetői és a mezőgazdasági minisztérium képviselői.

A Kovászna Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője, Könczei Csaba helyzetértékelésében rámutatott, Háromszék az ország egyik legnagyobb cukorrépa-termesztő vidékének számít, de az érintett gazdák számát figyelembe véve messze a legnagyobb termelő, hiszen évente 300-400 gazda ülteti be földjeit ezzel a terménnyel, amelynek értékesítésére szerződést kötnek a botfalusi cukorgyárral. Gondot jelent viszont az, hogy 3-4 hónapot kénytelenek várni, amíg pénzükhöz jutnak.

Ennek oka, hogy a külföldről behozott olcsó nádcukor lenyomja az árakat. Jelenleg például csak a termelési áron alul lehetne eladni a répacukrot, aminek nagykereskedői ára alig 1,8 lej, és számítások szerint legalább 2,3 lejt kellene kapni kilójáért ahhoz, hogy nyereséges legyen. A botfalusi létesítmény úgy próbál túlélni, hogy inkább kivár tavaszig, amikor általában megnő a cukor ára, és akkor dobja piacra az addig elraktározott készletet. Emiatt viszont nem tudja időben kifizetni a termelőket, akikkel szemben szerződéses kötelezettsége van, a maguk során a gazdák pénz hiányában nem tudják finanszírozni az őszi és tavaszi mezőgazdasági munkálatokat.

Kevesebb területen több répa

Könczei meglátása szerint rendkívül fontos lenne megmenteni a térség termelői számára a botfalusi cukorgyárat, és elkerülni azt, hogy idegen kézbe kerüljön. Abban jelenleg 27,8 százalékos tulajdonrésze van a Kovászna és Brassó megyei gazdákat tömörítő Cukorrépatermesztők Szövetségének is, de az országban működő 4 cukorgyár közül ez az egyetlen feldolgozó, amely még hazai tőkével működik. Európában volt már előfordult olyan, hogy egy nagy konszern megvásárolta a helyi cukorgyárat, utána pedig bezárta azt. A botfalusi feldolgozó esetében ezt szeretnék elkerülni, mivel űködése a térség gazdáinak érdeke is.

Könczei Csaba rámutatott, az elmúlt öt év alatt Háromszéken harmadával csökkent a cukorrépával beültetett területek nagysága, hiszen 2012-ben még 3077 hektáron termesztették ezt a kultúrát, idén a cukorrépa-ültetvények nagysága 1990 hektárt tett ki. Mindemellett biztató, hogy a műszaki fejlesztéseknek köszönhetően a gazdáknak sikerült növelniük a cukorrépa hozamát és a minőségét, hiszen míg öt évvel ezelőtt hektáronként 29,8 tonna volt az átlagtermés, legutóbb 45 tonnát értek el a korszerű technológiák használatának köszönhetően.

A gyár is fejlesztést tervez

A botfalusi cukorgyár igazgatója, Sergiu Marinescu a arról biztosította a jelenlévőket, hogy fejlesztések révén igyekeznek felvenni a versenyt, így növelik a feldolgozói kapacitást és hatékonyságot is, ezért arra biztatta a háromszéki gazdákat, ők is növeljék a cukorrépával bevetett területeiket. A botfalusi gyárban jelenleg 190 ezer tonna répát tudnak feldolgozni, de a fejlesztések révén ez a mennyiséget jövőre 250 ezer tonnára növelik.

A tanácskozáson a gazdák kifizetésére megoldásként felmerült annak lehetősége, hogy a botfalusi cukorgyár kormánygaranciával kaphasson kedvezményes bankkölcsönt, amiből törleszteni tud a cukorrépatermesztők fele és a kölcsönt visszafizeti, amikor tavasszal, nyereséggel értékesítette a raktáron lévő cukor mennyiséget. A mezőgazdasági minisztériumnak az eseményen jelen levő egyik igazgatója azt nyilatkozta, megértette a térség termelőinek és a cukorrépa-feldolgozónak a problémáját, és a szaktárca megvizsgálja a lehetőséget, miként tudnak állami garanciát vállalni a bankkölcsönre. Az 1889-ben épített botfalusi cukorgyár több mint 300 alkalmazottal dolgozik, és a térség mintegy 2000 gazdájától vásárolja fel a cukorrépatermést.