Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2021. július 15., 00:042021. július 15., 00:04
A nagyváradi Szent László-napokra utaztunk feleségemmel, megnézni, hogy mennyit épült, szépült a város. Állítom, hogy sokat. De ugyanakkor észlelnünk kellett, hogy lassanként el-eltüntetik a magyar jelleget. Már ott, ahol lehet, és nem szökik a szemben ez.
Persze, a vár rendbetétele nagyszerű, mestermunka. Az azonban nem éppen tapsolandó, hogy körbeépítették magas épületekkel, hogy eltakarják, ne látszódjanak a kövek már messziről. Igaz, az állandóan ide költöző románságnak valahol kellett laknia. Míg 1910-ben 58.421, vagyis a lakosság 91%-a volt magyar anyanyelvű Nagyváradon és román 3604, 1956-ban 59.072 volt a magyar és 35.644 a román, 2011-ben 46.518 a magyar (23,7%), 133.224 román (67,8%), bár 14.729-en nem nyilatkoztak a hovatartozásról.
Ahogy gyarapodott a román népesség, sűrűsödtek a nagyjaikat ábrázoló szobrok. És a legendák. Így jelent meg előbb Mihai Viteazul a városalapító Szent László szobra helyett. Majd, amikor látták, hogy művészileg borzasztó, lecserélték I. Ferdinand lovas szobrával. A Szigligeti Ede nevét viselő magyar színházat, mely előtt a szobra állt, s 1899–1900-ban építettek osztrák terv szerint magyar építészek, köztük id. Rimanócy Kálmán, ma már a Maria királyné szobra áll, és a román részleg az ő nevét viseli. Erre fel több romántól hallom, hogy ezt a színházat ő építtette. Ekkora mellébeszélést ritkán hall az ember.
A román nagyok közt ott van Traian Moșoiu, akinek több ártatlan magyar férfi, asszony és gyermek szárad a lelkén. Ő adta ki a parancsot a köröstárkányi és kisnyégerfalvi mészárlásra. Kívülről nem csúnya a város, de nem tudják leszokni, hogy ne az városhoz nem kötődött személyekkel akarják bizonyítani, hogy Váradhoz tartoztak. Nem bírják azt elismerni, hogy Bihar az osztrák-magyar birodalomhoz tartozott, annak is a magyar felén. Ők voltak, akik évszázadokig, építették, szépítették ezt az ősi várost.
Szóval szép város Nagyvárad, kár, hogy el szeretnék felejtetni, hogy kik is építették.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!