Nálunk legmagasabb a fizetésadó

Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő lapunknak kifejtette: értelmetlen összehasonlítást végezni a térség országainak fizetésadója között, mert csak akkor lehetne releváns a következtetés, ha a közvetett adózás mértékét is figyelembe vennénk, tehát azt, hogy amikor az alkalmazott közvetve, a vásárláskor adóz, kifizeti az áfát és a jövedéki adót, akkor mennyit költ erre a nettó jövedelméből. Romániában ugyan magas a fizetésadó, de 19 százalékos az általános áfakulcs, miközben például Magyarországon 27 százalékos.

A bruttó bér nettója

Dragoș Damian elemzésében abból indult ki, hogy Romániában a bruttó ezer eurós fizetés esetén az alkalmazott 584 eurót kap kézbe, a különbözetet befizeti adóba. Megvizsgálta, hogy a térség több országában az 584 eurós nettó mennyi bruttót jelent, vagyis mekkora összegnek kell szerepelnie a munkaszerződésben, hogy az alkalmazott 584 eurót vihessen haza. Az összevetésből az derült ki, hogy Magyarországon 878 eurós bruttó bérre jár az 584 euró, Lengyelországban ez az összeg 738 euró, Csehországban 951, Bulgáriában 752, Szerbiában 809, Oroszországban 671, Ukrajnában 725 és Fehéroroszországban 671 euró. Vagyis egyértelműen kiderül, hogy az alkalmazottak Romániában fizetik a legnagyobb fizetésadót.

A fizetésadóból 10 százalék a személyi jövedelemadó, 35 százalék pedig a nyugdíjalapba és az egészségügyi biztosításba folyik be, ami azért elkeserítő, mert ezek a pénzek „elfolynak”, hiszen Romániában semmivel sem jobb a nyugdíj- vagy az egészségügyi rendszer, mint a többi országban, ahol a polgárok kisebb arányban járulnak hozzá ezek fenntartásához. A szakértő azt sem tartja helyénvalónak, hogy a hatóságok képtelenek visszaszorítani a feketemunkát és az adócsalást, a munkaadók a magas adó miatt gyakran hivatalosan kisebb béreket tüntetnek fel. Arra is kitért, hogy a minimálbér adómentesítése nem oldja meg a problémát, elsősorban azért, mert hatalmas költséghiányt generál, amit a többi adó emelésével kell majd pótolnia a kormánynak, ez pedig a gazdaság minden szereplőjére és minden polgárra negatív hatással lenne.

Az adómentesítés velejárói

Számítása szerint, ha csak a minimálbéren alkalmazottak mentesülnek az adófizetéstől, vagyis mintegy egymillió munkavállaló, az 12 milliárd lejes deficitet eredményez, ami a tavalyi nemzeti bruttó termék (GDP) 1,2 százaléka. Ha minden alkalmazottra kivetítik az adómentességet a minimálbér szintjéig, akkor még súlyosabb lehet a költségvetéshiány, 60 milliárd lej, vagyis a tavalyi GDP 6 százaléka.

A magánszemélyek közvetlenül és közvetve is adóznak, mutatott rá Debreczeni László. Közvetlenül, amikor befizetik a fizetésadót, tehát ha egy alkalmazott munkaszerződésében 5000 lejes bér szerepel, abból 3000 lejt visz haza, a többit befizeti adóba. Ugyanakkor a kézbe kapott fizetésből minden vásárláskor adózunk, anélkül, hogy tudatosítanánk, hiszen minden termékre fizetünk áfát és esetenként jövedéki adót. Például egy 20 lejes csomag cigaretta árából 9 lej az áfa és a jövedéki adó. Tehát csak akkor lehetne értelmezni, hogy egy ország milyen mértékben adózza az állampolgárait, ha a direkt és az indirekt adó összefüggésében vizsgáljuk az adatokat, mutatott rá az adószakértő. Romániában 19 százalékos az általános áfakulcs, viszont az alapélelmiszerek áfája 9 százalék, a vendéglői, szállodái díjszabás, a vezetékes víz, bizonyos értékig a lakásvásárlás áfája pedig 5 százalékos.