Nálunk is bőven akad

Európa legnagyobb bronzkori földvárai a dél-alföldi területen, Békés, Csongrád, Arad és Temesvár megyékben épültek. Ezek az erődítmények jelentősen nagyobbak, mint kortársuk, a trójai vár, de egészen másféle életmódot folytató társadalmak éltek bennük, körülöttük, mint a már írásbeliséggel is rendelkező égei-tengeri területen.

Egy 90 hektáros alapterületű vár alapjaira bukkant egy román és német régészekből álló csoport az Arad megyei Újszent­anna mellett. A szakemberek szerint a várat a bronzkorban, körülbelül 3400 évvel ezelőtt építhették – írja a Főtér. Az ásatások már 2009-ben elkezdődtek a környéken németországi támogatással, a munkálatok a frankfurti Goethe Egyetem egyik professzorának irányításával folynak. Rüdiger Krause elmondta, az ásatásokat mindaddig folytatják, míg ki nem derül, miért volt szükség egy ilyen óriási alapterületű erődítmény megépítésére ebben a régióban. „Összehasonlításképpen: a trójai vár 29 hektáros alapterületű, míg az újszentannai legalább 90 hektáros. Míg a trójai erődítmény kizárólag kőből épült, az újonnan felfedezett óriási erődítmény vélhetően fából és agyagból készült, ami fejlettebb civilizációra utal” – magyarázta a portálnak a professzor.
Az Inforstart.hu – még jobban utánanézve a témának – kiderítette: a késő-bronzkor középső szakaszára, az időszámítás kezdete előtt 1300-1100-ra datálható ez a korszak. A várak többszörös erődítések voltak, amelyeket földből készült sáncok és árkok vettek körül. Az erődítményt az árkokból kiásott földből támogatták meg, és ezeket vették körül további nagyméretű árkok, amelyek általában 5-7 méter szélesek és 2-3 méter mélyek lehettek – mondta Szeverényi Vajk, az MTA Régészeti Intézet és a debreceni Déri Múzeum munkatársa.
Mivel a kutatás elején járnak, ezért annyit lehet megállapítani, hogy ebben a korszakban a dél-alföld területén a határ mindkét oldalán – Magyarországon és Romániában –, Csongrád, Békés, Arad és Temes megyében több ilyen nagy lelőhely is található. Hasonlók Európa számos területén jelen voltak ebben a korszakban, de az óriási méret különlegessé teszi a dél-alföldi területet – tette hozzá a régész. A zsadányi vár a maga 1700 hektárával Európa legnagyobb őskori lelőhelye, méretben utána következik Csanádpalota.
Régészeti módszerekkel nem lehet megállapítani, hogy milyen né­pek élhettek ebben a korban, hiszen nincsenek írásos források erről a korról. Szeverényi Vajk kifejtette: a Trójával való időrendi kapcsolat adott, de Trója fejlettebbnek számított. A földvárak méretükben jóval meghaladják Tróját, de az egyelőre nagy kérdés, hogy mi volt a szerepük. Mivel óriásiak, több kilométer hosszan nyúlnak el, ezért gyakorlatilag védhetetlenek. Arra ugyanakkor jó volt ez a méret, hogy aki nem a kapun jött be, azon látszódhatott, hogy nem békés szándékkal érkezett – magyarázta a régész. <<