Közírók álláspontja, véleménye közérdekű kérdések, gondok kapcsán.
2019. március 06., 00:042019. március 06., 00:04
Most, hogy 42. éve volt az utolsó földmozgásnak, ki megélte, nem élte, mesélni kezdte a hogyan történtet. Pedig semmivel sem zajlott másként, mint manapság, csak akkor az 1940-es földrengést mondták szörnyűnek.
Mesélték, hogy a tizenkét emeletes Carlton-tömbház tetején őrt állt egy katona, aki lecsúszott az utcáig. Mások már nem voltak ilyen szerencsések, mintegy ezer halottja volt a természeti katasztrófának. Azonban nem ez volt a régi Regátban a legnagyobb földmozgás, hanem a Richter-skálán 7,5-ös erősségű 1838-as évi, melynek a két 7-esen felüli erősségű volt az utórezgése. A szakemberek azt állítják, hogy nagyobb volt, mint az 1802-ös, bár mindkettő nagy károkat okozott Erdélyben. Több geológus szerint ekkor jött létre a Gyilkos-tó, mert igaz, hogy az egy évvel azelőtti esőzések feláztatták a vidék, főleg a Kis-Cohárd oldalát, már ekkor kezdett a törmelék megindulni, de a földrengés csúsztatta a völgybe, hogy természetes gáttal zárja el több patak medrét.
Egyébként Erdélyt is erősen érintő mély földlökések úgy száz évenként ismétlődnek, s mintegy 35–40 évente a szintén károkat okozó, felszínhez közelebb kipattanó. Ezek szerint azonban néhány évtized van még hátra, amíg veszélyesen rázkódik meg a föld. Szükség lenne erre az időre, mert csak Bukarestben 349 kiemelten omlásveszélyes épület található, ezenkívül van még 361 olyan épület, amelyek egy 7,5-ös erősségű földlökésnél szerkezetileg megrongálódnának, 111 pedig, mely elég labilis alapokon áll. A vidéki településeken is ezrekre rúg a megerősítést váró házak száma. Tudjuk, hogy a legutóbbi földrengéskor egy teljes város, Zimnicea, dőlt össze. Megeshet az is, amiként a történelem során többször, hogy a rengés főiránya nem Munténia, hanem Moldova lesz, akkor ott tesz majd nagy károkat. Na és az erdélyi városok, falvak veszélyes házait sem kellene elhanyagolni. Persze, ehhez ugyanolyan feltételeket kellene teremteniük számukra, mint a bukarestieknek.
Látva azt, hogy eddig a 1977-es földrengés óta Bukarestben csak húsz épületet erősítettek meg, csak abban reménykedhetünk, hogy ezután másként lesz.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!