Mikortól ehetjük?

Milyen hatással lesz a mezőgazdaság modernizációjának a vidékre? Ki élheti túl az agrárium digitalizációját? Mikortól eszünk műhúst? Ilyen kérdések kerültek napirendre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) panelbeszélgetésén, a Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor harmadik napján.
A vitát moderáló Papp Gergely, a NAK szakmai főigazgató-helyettese felvezetésként felhívta a figyelmet arra, hogy a mostanában használt mezőgazdasági eszköztárt nagyjából száz éve találták fel, „azóta csak tökéletesítgetjük”. Ami azonban most következik, az teljesen átírhatja a történelmet.
Csányi Attila, a Bonafarm vezérigazgatója szerint, az élelmiszeriparban stabil helyük van a „nagyoknak”, ahol „teljesen önálló robotok rohangálnak háromtonnás szalámirakásokkal, és teszik be a különleges füstölőkbe”, ehhez nagy ipar és nagy piac kell, itt a digitalizáció megvalósítható, sőt kötelező. A kisebb termelőknek specializálódniuk kell, például egy bizonyos sonkával maradhatnak meg a piacon.
Győrffy Balázs, a NAK elnöke szerint a koncentráció „lassítható, de meg nem állítható”, és nyilvánvaló, hogy a technologizálással az agrárium egyre kevesebb embernek ad munkát.
Dr. Nagy István mezőgazdasági miniszter rámutatott: a magyar mezőgazdaság hatalmas modernizációs folyamat után is jövedelmezőségben még mindig csak az Európai Unió 27 tagállama átlagának az 58 százalékánál tart.
A miniszter elismeréssel nyilatkozott a Diószegi pékség retró kiflis reklámjáról, amelyet az autóban hallott.
– Ez a jövő útja: ultramodern technológiával olyan terméket előállítani, ami olyan jellegű, mint amilyet a nagyanyáink fogyasztottak. Erre halad a hús is. Magyarország gabonatermésének jó részéből, igen magas hozzáadott értékkel, húst csinálnak, igaz, egyelőre állateledelnek, exportra. A technológia megvan, szerintem 10-15 éven belül ezt fogjuk fogyasztani – mondta a miniszter, aki a kételkedő felmordulásra megjegyezte, hogy száz évvel ezelőtt a krumplit emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánították, és 50 évvel ezelőtt „komplett hülyének” néztek volna, ha azt mondjuk, hogy két hónappal ezelőtt fejt friss tejet lehet fogyasztani.
A műhús kérdése körbement a meghívottakon, akik különböző dátumokat tippeltek, hogy mikortól lesz fogyasztása általános. A Romániát képviselő Gregor Roy Chowdhury-Mikest nem hozta különösebben izgalomba a téma.
– Székelyföldön, ahová különben is minden harminc év késéssel érkezik, egyelőre a vegetáriánust sem tekintik embernek, úgyhogy nem gondolom, hogy a műhús esetleges tömeges piaci elterjedése miatt le kellene állítanom a marhavágóhidam építését – mondta a Mikes gróf leszármazottja.
A szakember szerint a mezőgazdaság csak abban az esetben tudja megkötni vidéken az embereket, ha hatékony feldolgozóipar indul.
A mindenkori kormányzat csak – az egyelőre nemzeti hatáskörben lévő – adópolitikával tudja segíteni a termelőket, és ha ezt elmulasztja, hatalmas hibát követ el – állapították meg a vita résztvevői. <<