Mikor áll helyre Románia gazdasága?

A kutatók a koronavírus világjárvány kontextusában a romániai gazdaság kilátásairól megállapították, hogy egy aszimmetrikus W-alakú tendenciát mutat, azaz egy kevésbé meredek gazdasági visszaesés következik a világjárvány második hullámában. Számításaik alapján a 2020-as év egészére a romániai GDP várhatóan körülbelül 5%-os csökkenést fog elkönyvelni.

Rámutatnak, hogy az idei év első két hónapjában tapasztalt erőteljes gazdasági teljesítmény után Románia GDP-je már márciusban megérezte a világjárvány hatását a hatóságok által bevezetett szükségállapot következtében, ezzel mintegy lenullázva a gazdaságilag erős januári és februári évkezdést. Az év második negyedévét érintette a legsúlyosabban a járvány, ekkor rekordméretű, 12,2%-os gazdasági visszaesés történt az első negyedévhez képest. Ez egy, a romániai gazdaságban a ’89-es fordulat óta eltelt időszakban soha nem tapasztalt negyedéves GDP-csökkenés, amely felülmúlja még a 2008-2009-es gazdasági-pénzügyi válság negatív negyedéves rekordjait is.

E rekordcsökkenés után a harmadik negyedévre a fellendülés mérsékeltebb volt, „csak” 5,6%-al növekedett az előző negyedévhez képest. A BBTE kutatócsapata által elemzett információk azt mutatják, hogy a harmadik negyedév kellemetlen meglepetése elsősorban annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági ágazat az idei év kedvezőtlen időjárási viszonyai miatt gyengén fejlődött. A napi koronavírus-fertőzéses esetek számának alakulása, amely novemberben átlépte a 10.000-es esetküszöböt is, azt mutatja, hogy Románia a világjárvány második hullámával küzd, amely a gazdaságban is érezhető lesz, és az év utolsó negyede újabb, körülbelül 1 százalékos gazdasági visszaesést hoz. A jelenlegi legvalószínűbb forgatókönyv szerint Románia GDP-je 2022 folyamán térhet vissza a világjárvány előtti szintre, ennek azonban feltétele a COVID-19 elleni védőoltás hatékony előállítása és eljuttatása az egész ország területére, valamint a jelentős mértékű uniós gazdasági támogatási alapok ésszerű felhasználása.

A koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot alatt beövetkezett gazdasági visszaesés Székelyföldet sem kímélte, állapította meg legújabb kutatásában az Erdélystat. Székelyföld gazdasági aktivitása az átlag alatti mértékben csökkent, és sikerült visszatérni a megszokott mobilitáshoz. Ez részben a régió alacsonyabb egészségügyi érintettségével, másrészt a gazdaság szerkezetével magyarázható, az otthoni munkát lehetővé tevő ágazatok részaránya kevésbé számottevő. Kedvező volt a helyi turizmus felélénkülése is Székelyföldön: a legnagyobb gazdasági mobilitási visszaesés nem az ortodox, hanem a katolikus húsvét időpontjára esett. Székelyföldön a hétköznapokon a gazdasági aktivitás nem tért vissza a normális kerékvágásba, viszont a hétvégéken jelentősen nőtt a mobilitás, nagy valószínűséggel a belföldi turizmus felélénkülése hatásaként.