Megérkeztek a bukaresti parlamentbe a NATO-tagállamok külügyminiszterei

A parlamentbe érkezésükkor adott sajtónyilatkozataikban a külügyminiszterek Ukrajna támogatásának fontosságát hangsúlyozták, kitértek a humanitárius helyzet súlyosságára, nagyra értékelték a NATO egységét, illetve megemlítették az energia- és a gazdasági válság kockázataival kapcsolatos aggodalmakat.

Bogdan Aurescu hangsúlyozta, hogy a külügyminiszteri találkozó bukaresti megszervezése Románia és a NATO számára egyaránt premiernek számít. Emlékeztetett arra, hogy Romániát további hat országgal együtt kereken húsz évvel ezelőtt hívták meg a NATO-ba, és ez az értekezlet az évforduló megünneplésére is alkalmat ad.

Érkezésekor Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arról beszélt a sajtónak, hogy a szövetséges tagállamok példátlan mértékű segítséget nyújtanak Ukrajnának, és továbbra is támogatni fogják az ukránokat a légvédelmi kapacitásaik növelésében, a háborúban lerombolt gáz- és villamosenergia-infrastruktúra újjáépítésében. Ismételten kifejtette ugyanakkor azt a nézetét, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök fegyverként próbálja használni a telet Ukrajna ellen, ami szenvedést okoz a lakosságnak.

Megérkezett a találkozó helyszínére Klaus Iohannis is, akit Bogdan Aurescu és Jens Stoltenberg fogadott a parlament épületében. A külügyminiszteri értekezletet az államfő nyitja meg kedd délután.

A NATO kétnapos bukaresti külügyminiszteri értekezletén nemcsak a harminc NATO-tagállam, hanem a csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vesz. A kedd esti munkavacsorán Ukrajna is képviselteti magát, az utolsó megbeszélésre pedig Moldova, Georgia, valamint Bosznia-Hercegovina is meghívót kapott. 

A NATO nem részese az orosz-ukrán konfliktusnak, de támogatja Ukrajnát mindaddig, amíg szükséges lesz - jelentette ki kedden, a NATO-külügyminiszterek bukaresti értekezletének megnyitásán Jens Stoltenberg.

A NATO-főtitkár megköszönte Romániának, hogy vállalta a házigazda szerepét a megbeszélésen, amelynek témája Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, illetve az, hogy a NATO hogyan tudja támogatni Ukrajnát ebben a helyzetben.

"Oroszország legutóbbi veszteségei, a Herszonból való kivonulás az ukrán erők hihetetlen bátorságát mutatja. Azt is megmutatja azonban, hogy az általunk nyújtott támogatás hogyan segíti Ukrajnát a harctéren. Ennek a támogatásnak folytatódnia kell. Az orosz hadseregnek még mindig óriási kapacitása és sok katonája van. Arra játszik, hogy Ukrajna áram- és fűtésszolgáltatás nélkül maradjon ezen a télen" - mondta Stoltenberg.

Emiatt a NATO-nak tovább kell támogatnia Ukrajnát abban az erőfeszítésében, hogy szuverén állam maradjon - tette hozzá.

"A NATO nem részese ennek a konfliktusnak, de vállaljuk, hogy addig támogatjuk Ukrajnát, ameddig szükséges lesz. És megteszünk továbbra is minden tőlünk telhetőt, hogy a szövetséges terület minden négyzetcentiméterét megvédjük" - nyomatékosította a NATO-főtitkár.

Mielőbb gyakorlatba kell ültetni a madridi csúcson hozott döntéseket, különös tekintettel a keleti szárny megerősítésére - jelentette ki kedden a parlamentben, a NATO külügyminisztereinek bukaresti értekezletén tartott beszédében Klaus Iohannis.

Felszólalásában az államfő köszönetet mondott a Románia területén katonákat állomásoztató szövetségeseknek, majd hangsúlyozta, hogy a NATO új stratégiai koncepciójának megfelelően a Fekete-tenger térségének stratégiai jelentősége van az euroatlanti biztonság szempontjából.

Finnország és Svédország NATO-csatlakozása kapcsán elmondta, hogy Románia elkötelezett támogatója a "nyitott ajtók politikájának". "Úgy véljük, hogy a NATO ajtajának a jövőben is nyitva kell állnia más partnerek, köztük Ukrajna és Grúzia előtt, ahogyan arról a 2008-as bukaresti csúcstalálkozón, ebben az épületben határoztak" - jelentette ki.

Az államfő rendkívül fontosnak és időszerűnek nevezte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és a tagállami külügyminiszterek bukaresti jelenlétét, ami szerinte a szövetségesek egységének, szolidaritásának és stratégiai elkötelezettségének az üzenetét közvetíti. "Ez azt is mutatja, hogy a szabadság és a béke értékei továbbra is alapvetőek szövetségünk számára" - fogalmazott Iohannis.

Felszólalásában kitért arra, hogy Románia a NATO-hoz való csatlakozása óta felelős és aktív szövetséges, amelyik elkötelezett az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének elvei iránt. Emlékeztetett, hogy a 2008-as csúcstalálkozó után Bukarest másodszorra házigazdája egy magas szintű NATO-rendezvénynek, ugyanakkor ez az első külügyminiszteri értekezlet az ukrajnai háború kirobbanása óta, amelyet a keleti szárny egyik országában szerveznek.

Beszédének végén Klaus Iohannis úgy értékelte, hogy a bukaresti találkozó napirendjén a NATO és euroatlanti biztonság szempontjából legsürgetőbb és leglényegesebb aktuális kérdések szerepelnek. 

forrás: Agerpres

fotó: Sg. Nicușor Comănescu/Headquarters Multinational Division South East: HQ MNDSE/Facebook