Még legalább egy nehéz év…

Az előjelek szerint idén megismétlődhet az előző gazdasági válság időszakában, 2008 karácsonyán már megtapasztalt jelenség, hogy a lakosság igyekszik megvenni mindazt, ami szerintük később drágább lesz, ezért úgy költekeznek, mintha nem lenne holnap. Romániában gondot jelent, hogy a lakosság alig negyede rendelkezett megtakarítással, és az elmúlt időszak árrobbanásai miatt tovább csökkent a félretett pénzek mennyisége, ugyanakkor elkezdődött a bankbetétek kivonása. Bár idén jelentősen emelkedtek az árak, és ezzel párhuzamosan romlott a vásárlóerő, mégis nőtt a fogyasztás, főként az év első felében, ami azzal magyarázható, hogy a koronavírus-járvány után teljesen újranyitott a gazdaság, és a lakosság rendelkezett a pandémia idején félretett tartalékokkal, amiket még felhasználhattak – állapította meg Bálint Csaba makrogazdasági elemző.

A Román Nemzeti Bank (BNR) vezetőtanácsának tagja szerint jövő évben gazdasági lassulás várható, a téli hónapok kiadásai, az infláció és az árak emelkedése tovább rontja a reál vásárlóerőt. A szakértő úgy véli, biztató, hogy jövő év elejére körvonalazódik az infláció tetőzése, ami után elkezdődik a pénzromlás mérséklődése. Arra számítanak, hogy az idénre prognosztizált 16,3 százalékos infláció után jövő év végére ez a mutató egyszámjegyűre csökken, és 2024-ben állhat vissza a célként megfogalmazott 2,5–3,5 százalékos szintre, amivel már együtt lehet élni. A családok számára azért veszélyes az idei nagyon magas infláció, mert a fizetések és nyugdíjak nem emelkednek ugyanilyen mértékben.

A családok jóléte van veszélyben, hiszen tavalyhoz képest az átlagfizetés csak 10,6 százalékkal emelkedett, vagyis az országos bruttó átlagbér 6120 lej, ami kézben átlag 3801 lejt jelent, vagyis az infláció mértékénél kisebb volt a növekedés, ami a vásárlóerő romlásához vezetett – mutatott rá Miklós Zoltán parlamenti képviselő. Az RMDSZ gazdasági szakpolitikusa szerint az államnak segítenie kell a rászorulókat, ezért rendkívül fontos volt az új energiaár-kompenzációs törvény, amely garantálja, hogy senki nem fizet többet 1.30 lejnél a villanyáram kilowattjáért!

Miklós fontosnak tartja, hogy a parlamentben módosították a kormányrendeletet, és az energiaár-kompenzálás a háztartások, illetve a kis és közepes vállalkozások mellett már kiterjed a nagyvállalatokra is, amelyek a havi átlagfogyasztásuk 85 százalékára legfeljebb 1 lej/kWh árat, e felett 1,3 lej/kWh árat kell fizetniük. Úgy véli, nem lehet figyelmen kívül hagyni az összefüggéseket, hiszen ha a magas energiaárak miatt egy nagytermelő leáll, akkor a kisebb cégek nem lesz, ahová beszállítsanak, emiatt családok megélhetése és a munkahelyek kerülnének veszélybe, ezért is volt fontos, hogy mindenkire kiterjedjen az energiaár-támogatás.

Ez az intézkedés működésben tartja a gazdaságot, és megvédi az embereket, de hatással van a költségvetésre, hiszen az árkülönbözetet az államnak ki kell fizetnie, hangsúlyozta Miklós, aki szerint, mivel elő kell teremteni az ehhez szükséges pénzforrásokat, szükség lenne az általa többször is javasolt méltányos teherviselésre. Hozzátette, azokat a gazdasági ágazatokat kellene jobban megadózni, melyek ezeknek a nehéz időknek a nettó nyertesei.