Élő Örökség – magyarörmények Erdélyben címmel dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke tartott vetített képes előadást kedden este Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár Termében, aki rögtön az elején leszögezte: az, hogy valaki örmény-e, identitás kérdése. „Miután kiderült, hogy bennem örmény, sváb, székely és magyar vér van, azóta becsületes erdélyi embernek érzem magam” – fogalmazott.
2017. február 24., 00:172017. február 24., 00:17
Élő Örökség – magyarörmények Erdélyben címmel dr. Puskás Attila, az Erdélyi Magyarörmények Szövetségének elnöke tartott vetített képes előadást kedden este Erdővidék Múzeuma Kászoni Gáspár Termében, aki rögtön az elején leszögezte: az, hogy valaki örmény-e, identitás kérdése. „Miután kiderült, hogy bennem örmény, sváb, székely és magyar vér van, azóta becsületes erdélyi embernek érzem magam” – fogalmazott.
„Keletről érkeztünk mi, magyarok is, s hogy Örményországhoz közünk lehetett, bizonyítja az a 908–1021 között épült kolostor, amelyeknek kőfalain olyan reliefek vannak, amelyek között az egyik legrégebbi Szent György-ábrázolás látható, azzal a jellegzetes sárkánnyal, valamint ugyanazok a lovasíjász ábrázolások is megtalálhatóak falain, mint amelyeket a különféle, ismert magyar krónikákban láthatunk. Ez azt jelenti, hogy honfoglaló őseink ezeket a területeket ismerték, jártak ott, illetve őket is ismerték az ott lakók” – ismertette az előadó.
A legnagyobb erdélyi örmény beáramlás 1672 elején történt I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem engedélyével. A hátrányos helyzetű örményeknek egyetlen megoldásuk maradt, beilleszkedni a magyar kultúrába úgy, hogy megőrizzék a saját identitásukat is. Elfogadták, hogy saját vallásukról örmény katolikus vallásra térjenek és hozzáfogtak a magyar nyelv és kultúra megismeréséhez. Erdélybe, illetve Romániába való betelepedésük egyik nagy mozgatórugója még az első világháborúban a törökök által alkalmazott népirtás volt, melynek becslések szerint 1,5 millió örmény esett áldozatul. Az akkor elmenekült és elmenekített személyek közül sokan Románia felé vették az irányt, de olyan is akadt, akit saját szülei adtak el rabszolgának a további megélhetés végett törököknek és románoknak egyaránt.
Napjainkban kevés számban élnek örmények Erdélyben, az ezt kimutató statisztika sem mérvadó, mivel közülük is ritka, aki annak vallja magát, vagy egyáltalán tud származásáról, korai felmenőiről. A származásukat felvállalók azonban szoros közösséget alkotnak, különböző szervezeteket hoztak létre a könnyebb információcsere érdekében, fórumokat, előadásokat tartanak, hogy közelebb kerüljenek egymáshoz, jobban megismerjék egymást, valamint jobban megismertessék másokkal is múltjukat, történelmüket. Ezt hivatott bemutatni A szépvízi örmények című könyv is, melyet dr. Puskás Attila ajánlott a közönségnek. A kötet az Erdélyi Magyarörmények Szövetsége kiadásában 2016-ban jelent meg, és a magyarörmény közösségeket bemutató sorozat második könyve. A szépvízi örmény katolikus templom felújítása után kiadott kötet betekintést nyújt a szépvízi örmény közösség történetébe és mai életébe.
Az esten Kalamár György színművész (Székelyudvarhely) Hunyady Sándor A jókedvű örmény temetése című novelláját olvasta fel, végezetül Szász Ávéd Rózsa, a Marosvásárhelyi Magyar–Örmény Egyesület titkára a Magyarörmény élő örökség című folyóiratot ismertette a hallgatósággal. Az erdélyi magyar örmény közösség által kiadott – és nem csak e közösséghez szóló – hírlap, a tervek szerint negyedévente jelenik meg.
Az est során bemutatott kötet és a folyóirat kijelölt feladata, hogy a magyarok és az örmények évszázadok alatt összefonódott erdélyi kultúráját őrizze és továbbörökítse.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!