
Három hónappal a francia elnökválasztás előtt kifejezetten erős szavakkal beszélt Emmanuel Macron az oltatlanokról egy interjúban: szavai szerint a lehető legjobban ki akar szúrni velük, a demokrácia legnagyobb ellenségének pedig a hazugságokat és a hülyeséget nevezte.
2022. január 05., 11:202022. január 05., 11:20
Kétórás nagyinterjút adott kedden Emmanuel Macron a Le Parisien újságíróinak, és a máskor többnyire megfontoltan nyilatkozó elnök – valószínűleg tudatosan – minden korábbinál élesebben nyilatkozott az oltásellenesekről. „Egy demokrácia legnagyobb ellensége a hazugság és a hülyeség” – adta meg az alaphangot Macron, és azzal folytatta, hogy további korlátozásokkal, a társadalmi életük limitálásával akkora nyomást kell gyakorolni az oltatlanokra, amekkorát csak lehet. Szerinte csak egy szűk kisebbség áll ellen az oltásoknak, őket pedig gyakorlatilag úgy lehet megtörni, hogy még jobban kiszúrnak velük.
„Soha nem szúrnék ki a franciákkal. Az oltatlanokat azonban fel akarom dühíteni. És ezt fogjuk végigvinni” – fogalmazott a francia elnök az interjúban.
Ez nem éppen egy (újra)választás előtti konfliktuskerülő elnöki hangnem, és a francia ellenzék gyorsan vissza is támadott: a jobboldali Marine Le Pen arról beszélt, hogy az elnöknek az lenne a dolga, hogy egyesítse, nem pedig hogy megossza a nemzetet, a szintén jobboldali (és részben éppen a provokatív stílusa miatt népszerű) Eric Zemmour azt állította, ő soha nem akarná feldühíteni a franciákat. A baloldali rendszerkritikus Jean-Luc Mélenchon szerint Macron ezzel a szöveggel megdöbbentő vallomást tett: világossá tette, hogy a napokon belül bevezetni tervezett országos vakcinaigazolás valójában kollektív büntetés az egyéni szabadság ellen.
Az új vakcinaigazolás bevezetését ezen a héten tárgyalja a francia nemzetgyűlés, de hétfőn az ellenzék – bár ez nagy csúszást nem fog okozni – obstrukciós technikával elhalasztotta róla a további vitát. Pedig a markánsabban jobb- és baloldali jelöltekkel szemben az inkább a centrumot megcélzó ellenzéki pártok elvileg támogatják az új rendszert.
Ennek lényege, hogy az idáig érvényes egészségügyi igazolást felváltó új szisztéma tovább korlátozza az oltatlanokat. Idáig negatív teszttel is igénybe lehetett venni a fontosabb szolgáltatásokat, ha azonban a nemzetgyűlés időben megszavazza, és január 15-ig valóban sikerül bevezetni az új vakcinaigazolást, akkor a jövőben önmagában a teszt már kevesebb dologra fog feljogosítani. A német 2G+ rendszerhez hasonlóan éttermekbe, bárokba, közösségi eseményekre csak a teljes oltási sort megkapó oltottak lesznek jogosultak, azok, akik rendelkeznek az ezt bizonyító QR-kóddal a digitális igazolványukban. Az oltatlanok a távolsági közlekedéstől is el lesznek tiltva.
Sokak szerint az újabb korlátozások már lényegében az oltás kötelezővé tételéről szólnak, és ezt Macron kormánypártja sem igazán cáfolja, de kötelező oltásokról egyelőre továbbra sem akarnak beszélni. Ehelyett inkább a meggyőzés fontosságát hangsúlyozták idáig: úgy gondolják, hogy bár a harcias oltáselleneseket nem fogják tudni megtörni, a témával nem túl sokat törődő, jellemzően fiatalabb oltatlanokat a további korlátozásokkal majd rá tudják venni a védőoltásokra. A minél hamarabbi szigorítás mellett leginkább az omikron gyors előretörésével és a járvány minden korábbinál nagyobb felfutásával érvelnek: Franciaországban most már naponta 270 ezer új fertőzöttet regisztrálnak. Még nagyjából ötmillió oltatlan felnőtt van a 67 milliós Franciaországban.
(Telex.hu)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!