Leszállt az első gép Vidombákon

Szabályos csomagellenőrzés után engedtek be a terminál épületébe (ahol, mint észrevetük, egyetlen óra sem mutatja a pontos időt), majd újabb bő félórás várakozás után érkezett meg az első TAROM-gép, melyet vízágyúkkal és a fúvószenekar által eljátszott himnusszal köszöntöttek. Mint mondták, történelmi pillanatnak lehetünk tanúi, mert az utóbbi 50 évben ez az első, zöldmezős beruházással épített repülőtér Romániában!

A hivatalos személyek elé vörös szőnyeget terítettek, Vidombák polgármestere üdvözölte őket, majd Veștea, Ciucă és Grindeanu szalagot vágtak, hivatalosan is megnyitva a repülőtér. Dr. Laurențiu Streza nagyszebeni ortodox érsek rövid áhítata és áldása után mindenki a terminál épületébe vonult, itt került sor az ünnepi beszédekre.

Helyi önkormányzatok összefogása

Elsőként Adrian Veștea járult a mikrofonhoz, bevallása szerint „a megtiszteltetéstől meghatódottan”, mivelhogy ma délutántól már ő a Ciolacu-kormány fejlesztési minisztere, de azért is, mert beérettnek látja hétéves tanácselnöki munkája gyümölcsét. Megköszönte munkatársai, a családja és egyben a kormány támogatását. Nicolae Ciucă volt miniszterelnök azt emelte ki, hogy a 140 milliós eurós beruházással épült repülőtér főként a helyi önkormányzatok összefogásával valósult meg, ide értve Kovászna Megye Tanácsát és a megyeszékhelyi önkormányzatot is, hiszen 115 millió euróval nagyobbrészt ők finanszírozták, míg a kormány csak 25 milliót tett hozzá.

Sorin Grindeanu szállításügyi miniszter után felszólalt még Vidombák polgármestere is, aki büszkén említette meg, hogy az egy főre eső jövedelmet tekintve a Brassó megyei város a leggazdagabb az országban, majd légi irányítást ellátó Romatsa társaság, valamint repteret kivitelező építőtársaság igazgatója lépett mikrofonhoz. Marius Șerbeszki, a brassói Henri Coandă Légierő Akadémia parancsnokának laudálása után Adrian Veștea ünnepélyesen Brassó megye díszpolgárává avatta Dumitru Dorin Prunariut, az első és mindmáig egyetlen román űrhajóst, aki brassói születésű és neveltetésű, és amire – bevallás szerint – igen büszke is.

Tamás Sándor és Antal Árpád a jelen levő újságíróknak azt emelték ki, az RMDSZ-nek és a háromszéki megyei és megyeszékhelyi önkormányzatnak igen sok erőfeszítésébe került, hogy ez a repülőtér megépüljön, és hogy a magyar feliratok se hiányozzanak.

Egyelőre nincs járat Budapestre

Az első nap négy járat szerepelt az információs táblán, a román Dan Air Stuttgartba, Nürnbergbe és Bukarestbe indított gépet (a fővárosba kettőt). Korábban közölt információk szerint ugyanezen légitársaság Barcelonába, Münchenbe és Brüsszelbe is szállít utasokat, míg a Wizz Air augusztustól teremt összeköttetést Brassó és Luton, szeptembertől pedig Brassó és Dortmund között. A székelység joggal hiányolhatja a budapesti járatokat, amelyek egyelőre hiányoznak a kínálatból.

Minden elöljáró nagy forgalmat kívánt a reptérnek, mert ez lenne a legfontosabb, de ebben a kezdeti fázisban még képlékeny a járatok célja, száma, az üzemeltetők sora – ez az igényektől is függ, hangzott el. Amennyiben 2026-ra a reptér évi forgalma elérné az egymillió főt, a második leszállópályát is meg lehetne építeni.

Sepsiszentgyörgytől félórányira van egy repülőtér. Igaz, kellett hozzá 15 év, hiszen – még akkor szállítási miniszterként – Ludovic Orban 2008-ban tette le az alapkövét, de utána nem sok minden történt. 2012-ben a Brassó Megyei Tanács vette kézbe a dolgokat, 2014-re lett kész a 2840 m hosszú kifutópálya, és újabb hosszú szünet után, 2019-ben írták alá a szerződést a terminál épületének kivitelezésére, ami 15 hónap alatt készült el. 2022 őszén kezdték el felszerelni a navigációs műszereket. A brassói reptér légi irányítását egy aradi, Délkelet-Európában egyedülálló virtuális toronyból végzik.