Közzétették az önkormányzati voksolás végeredményét

A megyei pártlistákra és a főváros önkormányzatára leadott voksoknál a PNL 29,8 százalékot, míg a PSD 23,2 százalékot szerzett. Klaus Iohannis államfő volt pártjának előnye fő riválisával szemben fele akkorának bizonyult, mint amekkorát az utóbbi közvélemény-kutatások jósoltak a PNL-nek.

A harmadik helyen a Dacian Cioloș vezette PLUS-szal összeolvadt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) végzett 8,34 százalékkal. Az USR-PLUS néhány nagyvárosban ért el jó eredményt: Temesváron, Brassóban, Gyulafehérváron és Bákóban polgármesteri tisztséget szerzett, Bukarestben a párt volt elnöke - a PNL támogatását is élvező - Nicușor Dan függetlenként elnyerte a főpolgármesteri tisztséget, a főváros közgyűlésében pedig az USR-PLUS-nak lesz a legnagyobb frakciója.

Az USR-PLUS eredménye valójában messze elmarad a közvélemény-kutatásokban megjelenő 17 százalékos támogatottságától és a tavalyi EP-választásokon elért 22 százalékos teljesítményétől.

Bejött viszont Traian Băsescu volt államfő számítása, aki - a jobboldal közös jelöltjének győzelmét veszélyeztetve - esélytelenül is megpályázta a főpolgármesteri tisztséget, ezzel azonban Bukarestben és országos szinten (6 százalék) is az ötszázalékos választási küszöb fölé segítette az általa alapított Népi Mozgalom Pártot (PMP).

Nem jutott be a fővárosi közgyűlésbe és országos szinten is küszöb alatti támogatottságot szerzett Victor Ponta Pro Romania pártja (4,68 százalék) és Călin Popescu Tăriceanu balliberális ALDE-ja (2,91 százalék). A két politikai alakulat ezért már eldöntötte: összeolvad és közös jelöltlistával indul a december 6-i parlamenti választáson.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megyei és bukaresti listáira összesen 381 445-en voksoltak, ez az országosan leadott csaknem 7 millió 850 ezer érvényes voks 4,86 százaléka.

Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP), a Magyar Polgári Párt (MPP) és általuk létrehozott Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) megyei jelöltlistáira együttesen 31 949-en szavaztak, ez országos szinten a voksok 0,41 százalékát jelenti.

Az RMDSZ 92 megyei tanácsosi mandátumot szerzett (hárommal kevesebbet, mint 2016-ban), az EMNP-nek és az MPP-nek pedig hét megyei tanácsosa lesz (eddig 12 volt). A magyar pártok megyei listáira adott voksok csaknem 92 százalékát kapta az RMDSZ (négy százalékpontot javítva 2016-hoz képest), a fennmaradó 8 százalékon pedig az MPP és az EMNP osztozott.

A magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által összesített 413 394 szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27 százalékát teszi ki. A legutóbbi népszámláláson Románia állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.

A települési önkormányzatokban az RMDSZ jelöltlistái 362 442 voksot, az EMSZ ernyője alá tartozó pártok jelöltjei 44 109 szavazatot kaptak. Az RMDSZ ezzel (2284-ről) 2360-ra növelte önkormányzati képviselői számát, míg az EMNP és MPP jelenléte a települési önkormányzatokban (365-ről) 312 képviselőre csökkent. Települési szinten a magyar pártokra leadott szavazatok valamivel több mint 89 százalékát kapta az RMDSZ, míg az EMSZ-be tömörült politikai alakulatok a voksok csaknem 11 százalékát összesítették.

Az önkormányzati választások hivatalos végeredményének kihirdetését számos óvás hátráltatta. A legnagyobb, bűnvádi feljelentésekig menő botrány a bukaresti első kerületi polgármesteri tisztség körül alakult ki, ahol az USR jelöltje mintegy ezer szavazattal nyert a PSD tisztségben lévő polgármestere előtt, a két párt pedig kölcsönösen csalással, a választási dokumentumok utólagos meghamisításával vádolta egymást.

(MTI)