Kovászna ki szeretne szabadulni az állam által finanszírozott jegyek fogságából

A számok évek óta azt igazolják, hogy a természetes gyógymódokról, mofettákról és borvízfürdőkről híres háromszéki városban a régiós átlagnál hosszabb időt töltenek a turisták. A gyulafehérvári székhelyű regionális statisztikai igazgatóság által közzétett adatok szerint a Központi Fejlesztési Régióban tavaly az átlagos tartózkodási idő 1,94 nap volt, ehhez képest Kovászna megyében átlagosan 4,42 napot töltöttek a turisták, és a szálláshelyek kihasználtságát illetően is Háromszék vezet a térségben 44,5 százalékkal.

Erre László Endre, a Székelyföldi Turisztikai Desztináció Menedzsment Klaszter elnöke is kitért legutóbbi sajtótájékoztatóján, amikor arról számolt be, hogy az elmúlt esztendőben Kovászna megyébe hivatalosan 155 834 turista érkezett, 19 304-gyel több, mint az korábbi csúcsot jelentő 2019-es esztendőben. Az örömhírt árnyalva elmondta, Háromszéken a szállodák kínálata vonzotta a legtöbb vendéget, ugyanis a 106 000 turista ilyen szálláshelyekre érkezett. Összehasonlításképpen Hargita megyét hozta fel, ahol több a kis szálláshely, míg Kovászna megyében a szállodák emelik a számot, ezen belül Kovászna város, ahol több mint 2400 vendégágy található szállodákban.

A kovásznai adatok kapcsán el kell mondani, hogy az egy mesterségesen fenntartott állapot, az államilag támogatott kezelőjegyekkel érkezők tornázzák fel a statisztikákban a vendégéjszakák számát, a szálláshelyek kihasználtságát, ez szociális alapú turizmus, ami nem baj, de baj lehet, ha nem lesz, vagy ha csökken ez a fajta támogatási rendszer, és ezért szokott előfordulni, hogy október-novemberben bizonyos szállodák be vannak zárva, mert addigra elfogynak a kezelőjegyek” – kongatta meg a vészharangot László Endre.

Gyerő József polgármester ezzel szemben derűlátóbb, annak ellenére, hogy nem cáfolta László Endre által felvázoltakat, úgy fogalmazott, mind az ágazatban dolgozó vállalkozók, mind a városvezetés arra törekszik, hogy más szolgáltatásokat is kiépítsenek, amik bevonzzák a fizetőképesebb vendégeket, és hogy jóirányban haladnak, azt számokkal is igazolta.
Tavaly a kovásznai szálláshelyek 350 211 vendégéjszakát regisztráltak, szemben a járvány kitörése előtti évvel, amikor 436 956 vendégéjszakát regisztráltak (2020-ban 176 352-őt, 2021-ben 285 149-et). A Dr. Benedek Géza Szív- és Érrendszeri Rehabilitációs Kórházban 2022-ben 107.254 vendégéjszakát töltöttek, szemben a 2019-es 132.684 vendégéjszakával (2020-ban 34.763-at, 2021-ben 30.963-at).

„Általános észrevétel, hogy a 2022-ben jegyzett vendégéjszakák száma még nem tornászta vissza magát a 2019-es szintre, viszont az irány felfelé mutat. Ugyanakkor új és érdekes jelenség, hogy a kovásznai szálláshelyeken 2022-ben jegyzett turisták száma meghaladta a 2019-es adatokat. Ez hangsúlyosabban mutatkozik a 4 csillag besorolású szállodák esetében” – fogalmazott az elöljáró.

A városháza által begyűjtött adatok szerint, az érkezők számát illetően 2022-ben a turisztikai szálláshelyek még a járvány kitörése előtti évhez képest is növekedést regisztráltak, nevezetesen 61 798 turistát jelentettek le, szemben a 2019-es 57 855-tel (2020-ban 27 004-et, 2021-ben 44 581-et).
Amúgy a fürdővárosban a kereskedelmi szálláshelyek száma 2663, ebből 571 négycsillagos szállodában, 1467 háromcsillagosban, 445 kétcsillagosban és 180 egycsillagosban található, és 887 ágy áll a kezelésre érkezők rendelkezésére a szívkórházban. Az adatok kapcsán Gyerő József arra hívta fel a figyelmet, hogy a szívkórházban regisztrált érkezők száma a 2019-es szint alatt maradt, az elmúlt évben 7 973 érkezést regisztráltak. (2019-ben 12 251; 2020-ban 2485-öt és 2021-ben 2197-öt), tehát a városba látogató turisták száma nem a kezelésre érkezők miatt nőtt.

Kovászna fürdőturizmusa a szív- és érrendszeri betegek rehabilitációs kezelésére épül, ezért a célközönség egyértelműen a középkorosztály és az idősek, mert ezek a betegségek nem jellemzőek a fiatalokra. Ezek nyugdíjasok, ha az állami támogatási rendszer része, hogy ilyen kezeléseket biztosítson, akkor egyértelmű, hogy a szálláshelyadók megpályázzák azokat az összegeket, és jelentkeznek a licitre. Tény, hogy ez számottevő jövedelmi forrása a városnak, és egészen 2000-ig csak kimondottan erre alapozott a város turizmusa, ha ez most is így lenne, akkor én is osztoznék László Endre aggodalmában. De 2000 után Kovásznán épült 4 négycsillagos szálloda, 571 szálláshelyről beszélünk, ennyi még hol van a megyében? Új irányvonal indult el, amikor a Clermont szállót felépítették, ami ösztönzőleg hatott a többi vállalkozóra is, mert versenyképesek akartak maradni. Ezzel egyszerre a célközönség profilja is változott, tehát most már nem halna meg a kovásznai turizmus, amennyiben megszűnnének az államilag finanszírozott üdülési és kezelési jegyek, de megszenvedni megszenvedné, mert még mindig jelentős, kétezernél több egy-, két- és háromcsillagos szálláshely van” – részletezte Gyerő.

Kifejtette, számolunk azzal, hogy megszűnik, vagy kevesebb jegyet finanszíroz majd az állam, és erre készülnek a közberuházások szintjén. Arra törekszenek, hogy olyan szórakozási, kikapcsolódási lehetőségeket teremtsenek, ami azokat a turistákat szolgálja ki, akik nem kezelési céllal érkeznek a városba.

„Ezért fontos a wellnessközpontot, az élményfürdőt, a bobpályát, sportbázist felépíteni, mert ki szeretnénk szabadulni az állam által finanszírozott jegyek fogságából. Be kell vonzani a szabadpiacról érkezőket, ezt mi tudjuk, és azt is, hogy van egy 10-15 éves fáziseltolódás, utol kell érjük az igényeket, amit megkövetelnek azok a turisták, akik nem a kezelésekért érkeznek” – mutatott rá a kovásznai polgármester.

És ezt az irányt mutatja a tavaly az Országos Beruházási Társaság (CNI) által aláírt tervezési és kivitelezési szerződés, ami 2008-ban megálmodott kovásznai wellnessközpontra vonatkozik. A létesítmény három hektáron valósulhat meg, két hektárt az élményfürdő, egy hektárt pedig egy mintegy 120 férőhelyes szálloda építésére koncesszionáltak. Ugyancsak tavaly írták alá a szerződést a fürdőváros és Csomakőrös közötti területen, az egykori lőtér helyén felépülő sportcsarnok esetében is.

A fürdővárosi turizmus egyik főszereplője a Kovászna Turizmus Rt., amely az Őzike Spa & Wellness Resortot, a Kovászna Fürdőkomplexumot és a Szarvas szállót, valamint a tündérvölgyi kempinget működteti. A cég tavaly 2,63 millió lejes nettó nyereséget könyvelt el, szemben a 2021-es 0,41 millió lejes veszteséggel – derül ki a bukaresti értéktőzsde (BVB) honlapján közzétett jelentésből. A tavalyi forgalma 21,89 millió lej volt, 57%-kal nagyobb, mint az előző évben, amikor is 13,93 millió lejes üzletet bonyolított le, tavaly a kiadások is nőttek, 20,49 millió lejt könyveltek el ezen a téren, 35%-kal többet, mint 2021-ben. A Kovászna Turizmus Rt. 93%-os tulajdonosa a Transilvania Investments.

 Fotó: Gyerő József/Facebook