Koszorúzással kezdődött az ’56-os emlékünnepség Sepsiszentgyörgyön

Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc kitörése évfordulója alkalmából koszorúkat helyeztek fel Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatalának homlokzatán díszelgő Gloria Victis táblánál, valamint Szalay Attila mártír Csíki utcai emléktáblájánál.

Farkas Orsolya

2023. október 23., 18:562023. október 23., 18:56

A koszorúzás előtt Török József egykori politikai fogoly, egyben a szövetség elnöke szólt a tucatnyi emlékezőkhöz. „Sajnos mi, erdélyi magyarok nem mondhatjuk el, hogy eredményeket hozott volna számunkra az 1989-es fordulat. Tagadhatatlan, hogy változás történt, de ha a nemzetiségi problémákra gondolok, akkor azok közül csak nagyon kevés oldódott meg” – fogalmazott. Hozzátette, meggyőződése, hogy ha a közeljövőben összefogunk, „akkor Erdélyt jobb hellyé tudjuk tenni”.

Ezt követően a szövetség tagjai, Zsók László és Váncsa Árpád szintén volt politikai foglyok helyezték el az első koszorút, őket a két alpolgármester, Vargha Fruzsina és Tóth-Birtan Csaba követte.

A Csíki utcai emléktábla előtt a szövetség vezetője elérzékenyülten idézte fel Szalay Attila tragikus történetét. 1958-ban koncepciós per áldozata lett, amikor a Székely Mikó Kollégium több diákjait is letartóztatták, bebörtönözték.

Egyetlen bűnük az volt, hogy 1957. március 15-én pár mikós diák megkoszorúzta az Erzsébet parkban levő 1848-’49-es emlékművet, majd a következő évben is megpróbálták ugyanezt. Akkor azonban az éj leple alatt a kommunista titkosszolgálat emberei elkapták őket; egy részüket nyomban, a csoport többi tagját 1958. március 18–30-a között tartóztatták le. A mai napig sem tisztázott, hogy Szalay Attila miként került közéjük, akit vélhetően csak azért vádoltak meg, hogy a gyerekek mellett egy felnőttet is lehessen felelősségre vonni. Egy, az otthonában talált régi pisztoly szolgált bizonyítékul a kommunista titkosszolgálat számára, akik így fegyveres felkelés vezetőjeként könyvelték el. A vádiratban az állt, hogy ellenforradalmi csoportot hozott létre Székely Ifjak Társasága néven.

A csoport diáktagjai közül Bordás Attilát 12 évre, Gyertyánosi Csabát és Jancsó Csabát 10 évre, Jancsó Sándort 8 évre, Molnár Bélát 6 évre, Sándor Csabát 7 évre, a három munkásifjú közül Szalai Attilát 18 évre, Szabó Lajost 15 évre, Gyertyánosi Gábort 12 évre ítélték. Vizsgálati fogságban voltak még: Berszán Mihály, Demeter Szabolcs és Szász Farkas. Az elítéltek egy része börtönéveit Ocnele Mari-on, a fiatalkorúak fogházában kezdte, s csak 18. életévük betöltése után kerültek át a „felnőttek” közé. Szalay Attila 1959-ben a szamosújvári cellában vesztette életét, feltehetően belső vérzése alakult ki a többszöri verés következtében. Földi maradványait a helyi temetőbe helyezték el.

A Volt Politikai Foglyok Kovászna Megyei Szövetségének tagjai, akik egyben bajtársak is, évente eljönnek, hogy leróják tiszteletüket a bebörtönzöttek előtt. „Minden évben itt leszünk október 23-án, koszorút helyezünk el, amíg élünk. Számunkra ez rendhagyó esemény, mindig jönni fogunk” – jelentette ki az elnök.

A Kónya Ádám Művelődési Ház udvarán található ’56-os emlékparkban 19 órától emlékeznek a magyar szabadságharcra. Közreműködik a Cantus Firmus Vegyeskar, a Magyar Férfidalárda, a Plugor Sándor Művészeti Líceum diákcsoportja; beszédet Soós Zoltán konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának képviselője, valamint Vargha Fruzsina és Török József, áldást Bucsi Zsolt Tamás református lelkipásztor mond. A himnuszok eléneklése után koszorúznak. Közreműködik a 14. sz. Dr. Kovács Sándor-, a 40. sz. Szent György- és a 115-ös sz. Bölöni Farkas Sándor-cserkészcsapat.

Az ’56-os emlékparkból a fáklyás felvonulás 20:00 órakor indul az Erzsébet parkba, a kommunizmus áldozatai emlékére felállított kopjafához, ahol a Vox Humana Kamarakórus előadását, illetve ft. Ilyés Zsolt római katolikus plébános áldását ugyancsak koszorúk elhelyezése követi.