Kihirdette az államfő a Trianon-törvényt, ünnepnappá vált június 4-e

A jogszabály szerint ezen a napon a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A trianoni szerződés jelentőségét tudatosító tudományos, oktatási, kulturális rendezvényekről a román közszolgálati médiának is be kell számolnia.

A kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.

A törvényjavaslatot a román diplomáciát 2012 és 2014 között irányító Titus Corlățean szociáldemokrata szenátor terjesztette a parlament elé, amely május 13-án nagy többséggel - 21 ellenszavazattal és 25 tartózkodással - szavazta meg, hogy Romániában hivatalos ünneppé váljon - az első világháborút lezáró, Magyarországot területe kétharmadától megfosztó -békeszerződés évfordulója.

"A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte" - írta a törvénytervezet indoklásában a szociáldemokrata szenátor. Szerinte ez a dokumentum képezi a kétoldalú román-magyar kapcsolatok alapját, és úgy értékeli: a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely "a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul".

A tervezet képviselőházi vitája során Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy értékelte: teljesen haszontalan, a román többség hatalmát fitogtató és eképp bűntudatáról árulkodó törvényről van szó. Ami száz évvel ezelőtt történt, az a román nemzetnek érthetően nagy örömet szerez, a magyar nemzet és a romániai magyarok számára óriási veszteség, és ezt a tényt a román parlament által hozott Trianon-törvény sem tudja megváltoztatni - mutatott rá az RMDSZ elnöke.

A román törvényhozók arra számítottak, hogy Klaus Iohannis kihirdeti a törvényt a trianoni szerződés idei századik évfordulója előtt. Az elnök azonban előbb alkotmányossági óvást emelt a jogszabály ellen, majd miután az alkotmánybíróság elutasította a kifogásait, visszaküldte a jogszabályt megfontolásra a parlamentnek.

Alkotmányossági óvásában Iohannis azzal érvelt, hogy a törvény sérti a diszkrimináció tilalmát és a polgárok jogegyenlőségét garantáló előírást, felülvizsgálati kérelmében pedig azt kifogásolta, hogy a törvénytervezet autentikus és tartalmas közvita nélkül született, és arra figyelmeztette a parlamentet, hogy Romániának EU-tagállamként nyitottnak kell lennie a párbeszédre, éretten kell kezelnie a megosztó témákat, és ebben nagyfokú felelősségük van az állami intézményeknek.

Miután a törvényhozás másodszor is változatlan formában erősítette meg a Trianon-törvényt, az államfő már nem tagadhatta meg hatályba léptetését.

Megdöbbentőnek és a magyarság számára mélységesen sértőnek nevezte Trianon évfordulójának romániai ünnepnappá nyilvánítását Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkára szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A nemzetpolitikai államtitkár úgy fogalmazott: a szerdán kihirdetett romániai törvény, amelynek értelmében a trianoni békeszerződés évfordulója a jövőben hivatalos ünnepnappá válik Romániában, mélységesen sértő nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarságnak.

Megdöbbentő és elszomorító, hogy egy világjárvány kellős közepén egy EU-s tagállam azzal van elfoglalva, hogy olyan törvényt hozzon, amely "sárba tiporja a területén élő legnagyobb nemzeti közösség jogait" - tudatta Potápi Árpád János.

Kiemelte: egy nemzeti közösség tagjait arra kényszeríteni, hogy megünnepeljék a saját történelmük leggyászosabb napját, nemcsak nem EU-konform, hanem egyben "óriási tiszteletlenség is" a közösség tagjaival szemben.

Ez a lépés semmi másra nem jó - tette hozzá az államtitkár -, mint felesleges ellentétek szítására az ország területén élő nemzetiségek között.

(MTI)