
Ma a megnyitóval kezdődik és szeptember 5-ig tart Tokióban a XVI. nyári paralimpia. A 2020-ra tervezett paralimpiát a mozgalom történetében először – a koronavírus-járvány miatt – el kellett halasztani, és biztonsági okokból zárt kapuk mögött, nézők nélkül rendezik meg.
2021. augusztus 24., 00:122021. augusztus 24., 00:12
A paralimpia a fogyatékkal élő emberek számára rendezett legismertebb nemzetközi sportverseny, amely az olimpiai játékok mintájára jött létre. (A siketlimpia és az értelmi fogyatékosok speciális olimpiája nem tartozik a paralimpiához.) A paralimpia kifejezést – amelyet hivatalosan először az 1988-as szöuli játékokon használtak – eredetileg az angol paraplegic (bénult) és az olimpia szavak összetételével alkották meg. Később az előtagot a görög para (hasonló) szóval helyettesítették, utalva az ép versenyzőkével egyenrangú, párhuzamos játékokra.
A paralimpiák mottója: A lélek mozgásban. Szimbóluma a három ecsetvonáshoz hasonló, egy központ körül mozgó agito (a latin szó jelentése: mozgásba hozok), az alakzatok színe piros, kék és zöld, mert ezek a nemzeti lobogókban leggyakrabban használt színek. A láng meggyújtásához használt fáklya lényegében megegyezik a nyári olimpiai játékok megnyitóján használttal. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) és a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) 2001-ben megállapodott abban, hogy 2012-től mindig két héttel a nyári olimpiai játékok után, annak versenyhelyszínein rendezik meg a paralimpiát.
A mozgalom 1948. július 28-án indult útjára, amikor a londoni XIV. olimpiai játékok nyitónapján Sir Ludwig Guttmann német születésű brit neurológus íjászversenyt rendezett az Aylesburyben működő Stoke Mandeville kórház kerekesszékes hadisérültjei számára. Az évente megrendezett játékok atlétikai versenyekkel, vívással és kosárlabdával bővültek, s 1952-ben már négy holland hadisérült is részt vett rajtuk. Az első paralimpiát 1960-ban rendezték meg Rómában, hét nappal a XVII. nyári olimpia után.
A paralimpiák történetében a legeredményesebb sportoló az amerikai látássérült úszó Trischa Zorn, aki 1980 és 2004 között hét játékon 55 érmet nyert, ebből 41 volt arany. Magyarország 1972 óta összesen 31 arany-, 50 ezüst- és 63 bronzérmet szerzett.
A tokiói paralimpián 540 versenyszámban 22 sportág legjobbjai, közel 4400 parasportoló méri össze tudását. A játékokon tíz sportágban és 81 versenyszámban szerepelnek magyar sportolók, és ezáltal lehet olyan nap, amikor akár 12 számban is lehet magyar döntős. A legtöbb – szám szerint – öt versenyben az úszó Konkoly Zsófia és Pap Bianka indul. Az idei játékoknak a romániai központi sajtó is nagyobb figyelmet szentel, hiszen favoritként rajthoz áll az ország sportminisztere, Novák Károly Eduárd is, aki a paralimpiák történelmében az első hivatalban lévő miniszter, aki sportolóként versenyezni fog. Novák nem újonc a paralimpiai játékokon, hiszen már az ötödik alkalommal vesz részt a parasportolók legfontosabb versenyén. „Ötödik alkalommal veszek részt a paralimpiai játékokon, eddig egy arany és két ezüstérmet sikerült szereznem. Nagyszerűen érzem magam, boldog vagyok, hogy ismét ennyire közel kerültem az álmomhoz” – nyilatkozta a 45 éves, csíkszeredai születésű paralimpiai, világ- és Európa-bajnok kerékpározó, aki országúti és velodromos kerékpározás négy versenyszámában áll majd rajthoz.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!