2018. október 05., 00:042018. október 05., 00:04
A népszavazás intézményéről régóta vita zajlik. A gond onnan ered, hogy a néphatalom gyakorlási módját illetően legalább kétféle értelmezés verseng egymással. Egyikük, mely helyesli a népszavazás helyét és szerepét, leginkább az ókori demokráciákban működő népgyűlésekre hivatkozik, ahol a piactéren összesereglett polgárok közvetlen módon, maguk gyakorolták a közhatalmat, és döntöttek a polisz, a városállam kardinális kérdéseiről. Ennek az eljárásnak az előnye az így születő politikai döntéseket övező széles társadalmi felhatalmazás, legitimitás, a polgárok aktív részvétele. Ezért is nevezik részvételi vagy közvetlen demokráciának ezt a modellt. Legközelebbi rokona Svájc, ahol a polgárok évente több, a legkülönbözőbb kérdéseket érintő ügydöntő népszavazást is lezavarnak.
A második forma, a képviseleti demokrácia kialakulásához nagyban hozzájárult az a történelmi tapasztalat, hogy a népuralom a népnek hízelgő, de a törvény és a rend ellen lázadó despoták felemelkedéséhez, végső soron zsarnoksághoz, a demokrácia teljes bukásához vezet.
Ezért épülnek a modern demokráciák a képviseleti elvre, vagyis korlátozzák a nép közvetlen hatalomgyakorlását. Azt csak időszakosan, a választások alkalmával engedélyezik – mondjuk négyévente. Azon túl a nép már nem közvetlenül, hanem az általa kiválasztott delegáltak közgyűlésein (parlamenten) keresztül gyakorolja a hatalmát. Vagyis a döntés jogát és a felelősséget átruházzák a politikában jártas és felkészült rétegre, akik lelkiismeretüket, legjobb tudásukat, vagy éppen a politika önálló logikáját szem előtt tartva döntenek az állam és a társadalom békéjéhez nélkülözhetetlen törvényekről és jogokról. Ez nem jelenti azt, hogy bármit megtehetnek, hiszen egyrészt vissza-, másrészt pedig felelősségre vonhatóak.
Napjainkban a közvetlen demokrácia a népszavazás által újból elfogadottá vált, és a két modell keveredik. Nem biztos, hogy a demokrácia előnyére. A közvetlen demokráciát már a politikatudomány ősatyjának számító Arisztotelész is elutasította. De az USA alapítói is hasonlóképpen gondolkodtak, mikor demokráciájukból teljesen mellőzték a népszavazás intézményét. Tán ideje ezt Romániának is megfontolnia.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!