Kelemen Hunor nyugalomra és a szélsőségek elutasítására intette a ditróiakat

Kelemen Hunor emlékeztetett rá: a szövetség már szerdán állást foglalt a ditrói kérdésben, amikor a gyűlölet minden formáját elutasította. Kijelentette: nem lehet megbélyegezni egy egész közösséget és nem lehet a kollektív bűnösség elve szerint ítélkezni "egy egzaltált lelkész és egyes személyek miatt, akik elfogadhatatlan, fenntarthatatlan véleményt fogalmaztak meg".

"Azt üzenem a ditróiaknak, hogy őrizzék meg nyugalmukat, ne hagyják magukat manipulálni, és utasítsák el a szélsőségesség minden formáját" - jelentette ki az RMDSZ elnöke.

Kelemen Hunor arra figyelmeztetett, hogy súlyosan téved, aki a ditrói eset kapcsán arra a következtetésre jut, hogy a magyarok szélsőségesek, az RMDSZ szélsőséges. "Sem a programunkban, sem a nyilatkozatainkban nem fognak erre példát találni. (.) Lehet, hogy itt egy telhetetlenebb, durvább vállalkozó áll az egyik oldalon, és sértett emberek a másik oldalon, de ami történt nem jellemző a közösségre, az RMDSZ-re pedig a legkevésbé. A két Srí Lanka-i vendégmunkás nem illegális bevándorló, hanem törvényesen jöttek dolgozni. Szükség van a munkaerőre, és szívesen látottak" - fogalmazott Kelemen Hunor.

Romániában egyébként továbbra is az érdeklődés középpontjában áll a ditrói vendégmunkások ügye. A történtekre a vezető politikusok, közéleti személyiségek, és a román állam intézményei is reagáltak.

Rareș Bogdan, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke vasárnap úgy vélte, hogy a ditrói ügy kényes helyzetbe sodorja Romániát Európában. Úgy vélte: a gyűlölködő retorikát a Fidesz terjesztette el Romániában is.

Hasonló szellemben vélekedett Ioan Aurel Pop történész, a Román Akadémia elnöke. Szerinte a ditrói esetnek mélyebb gyökerei vannak, amelyek az intoleranciához, a kirekesztéshez, a xenofóbiához és a rasszizmushoz vezetnek. Az akadémia elnöke megemlítette: a magyar állam restriktív és diszkriminatív politikát folytat az idegenekkel szemben, "falakat és kerítéseket" épített az ország határára, és a székelyföldieket a magyarországi televíziókon keresztül éri el ennek a hatása. Kijelentette: Románia teljesen másként tekint erre (a bevándorlás) a kérdésére, Ditró pedig Románia területén van, és "a román törvényeknek, moralitásnak, és állampolitikának kell alávetnie magát".

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) szombaton hivatalból indított rasszizmus miatt eljárást a pékség vezetői ellen, akik a falugyűlésnek küldött levelükben közölték, hogy kivonják a két Srí Lanka-i péket a kenyérkészítés folyamatából, és segédmunkásként alkalmazzák őket.

Vasárnap a pékség illetékesei közleményben tudatták: tekintettel arra, hogy a falu közgyűlése elutasította a bocsánatkérésüket és a kompromisszumos javaslatukat, nem változtatnak a két ázsiai pék munkabeosztásán. Azt is közölték, hogy mindent megtesznek a konfliktus lecsillapításáért, a konfliktus kirobbanása óta ugyanis visszaestek az eladásaik.

A Hargita megyei rendőrkapitányság vasárnap közölte, hogy gyűlöletkeltés miatt indított kivizsgálást Ditróban. Hétfőn a Munkaügyi hatóság indított ellenőrzést a ditrói pékségnél. Azokat a panaszokat vizsgálja ki, amelyeket a szombati falugyűlésen a pékség korábbi alkalmazottai fogalmaztak meg.

Az 5500 lakosú, 98 százalékban magyarok által lakott gyergyószéki Ditróban január közepén állt munkába két Sri Lanka-i pékmester, akiket a pékséget működtető helyi vállalkozó munkaközvetítő cég segítségével szerződtetett, miután megelégelte, hogy nem talál helyben megfelelő munkaerőt. A sötét bőrű pékeket bevándorlóknak tekintette a község lakosságának egy része, és ellenségesen viszonyult hozzájuk. A szombat délelőtt tartott falugyűlésen kiderült: a faluközösség haragja elsősorban a pékséget működtető helyi származású vállalkozó ellen irányul, aki azért nem talál helyi munkavállalókat, mert embertelenül bánik az alkalmazottaival.

(MTI)