Kelemen Hunor: nem az RMDSZ-en fog múlni, lesz-e magyar összefogás

Az RMDSZ elnöke azt mondta: fontos, hogy legyen párbeszéd, magyar összefogás, ezért kész meghallgatni a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) javaslatait, a jelöltállítással kapcsolatos végső döntést pedig az önkormányzati választásokon elért eredmények figyelembe vételével legkésőbb október 20-ig kell meghozniuk.

Kelemen Hunor arra reagált, hogy pénteken az Erdélyi Magyar Szövetségbe (EMSZ) tömörült két kisebb párt, az MPP és az EMNP elnöke együttműködést ajánlott az RMDSZ-nek a közelgő parlamenti választásokra. Négy évvel korábban az MPP két politikusa jutott képviselői mandátumhoz az RMDSZ jelöltlistáján a két politikai alakulat közti megállapodás alapján.

Az RMDSZ elnöke leszögezte: az EMSZ jogi entitásként még nem létezik, ezért külön-külön hívta tárgyalni az MPP-t és EMNP-t, de ők úgy döntöttek, hogy együtt jönnek. Hozzátette: az induláshoz szükséges feltételek megteremtéshez - az aláírások összegyűjtéséhez - az RMDSZ nem kapott segítséget sem az MPP-től, sem az EMNP-től.

"Dolgoztunk helyettük is, meghallgatjuk az igényeiket és eldöntjük, hogy hogyan tudunk továbblépni" - mondta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ több mint 150 ezer aláírást iktatott a BEC-nél, így Románia minden megyéjében és a külföldi választókerületben is indíthat jelölteket a december 6-i parlamenti választáson. Kelemen Hunor köszöntet mondott a támogatóknak, akik lehetővé tették, hogy rekordidő alatt, néhány nap alatt összegyűljenek a szükséges aláírások. A magyar emberek szerinte ezzel egyértelművé tették: fontosnak tartják, hogy legyen - a közösség védelmét, intézményei megerősítését, és az ország modernizációját szolgáló - magyar képviselet a bukaresti parlamentben.

Idén a választói névjegyzékben szereplő csaknem 19 millió állampolgár legalább fél százaléka, vagyis 95 ezer választó támogató aláírása szükséges ahhoz, hogy egy párt vagy kisebbségi szervezet országos jelöltlistát állíthasson.

Az RMDSZ szerda este a külföldi választókerületben induló jelöltjeinek névjegyzékét is iktatja a BEC-nél. A külföldi jelöltlistákat azért kell korábban leadni, hogy a külföldön élő román állampolgároknak időt biztosítsanak a levélben történő szavazásra. A hazai képviselő- és szenátorjelöltek névsorát október 22-ig kell benyújtani a megyei választási bizottságokhoz.

Románia 2016-ban visszatért a szavazatarányos, megyei pártlistás választási rendszerhez, amelyben azok a - szórványban, vagy külföldön összegyűlt - töredékszavazatok sem vesznek el, amelyek nem gyümölcsöznek helyben mandátumot.

"Nem kell elhalasztani a választásokat"

Nem kell elhalasztani a december 6-án esedékes parlamenti választásokat - véli Kelemen Hunor. Az RMDSZ-elnök ugyanakkor nem ért egyet a színházak, mozik és éttermek bezárásával, az intézkedést csak ott kell elrendelni, ahol koronavírusgócok vannak - nyilatkozta szerda este.

"Nem kell elhalasztani a választásokat. Nem tudhatjuk, mi lesz novemberben, decemberben, de azt sem, hogy mi lesz majd januárban, februárban. Nem hinném, hogy márciusban gyökeresen más lesz a helyzet, mint novemberben. Ezért én nem támogatom a választások elhalasztását" - fogalmazott Kelemen, hangsúlyozva, a választáson való részvétel nem jelent nagyobb kockázatot, mint egy vásárlás.

A szövetségi elnök ugyanakkor nem ért egyet a színházak, mozik bezárásával, meglátása szerint semmi nem bizonyítja, hogy sok ember fertőződne meg ezeken a helyeken.

"Azzal sem értek egyet, hogy hirtelen be kell zárni az éttermeket. Mi júniusban javasoltuk, hogy ott hozzanak szigorú intézkedéseket, ahol fertőzési gócok vannak. Akkor az országos bizottság illetékesei azt mondták, hogy Romániában ezt nem lehet. Most úgy tűnik, lehet, maga az államfő is azt nyilatkozta, hogy ott kell korlátozásokat bevezetni, ahol fertőzési gócok vannak" - tette hozzá, hangsúlyozva, hogy nagyobb fokú koherenciára van szükség a kormány részéről a járvány terjedését fékezni hivatott intézkedéseket illetően.

Kelemen rámutatott, az RMDSZ törvényhozói nem fogják megszavazni a parlamenti választások elhalasztásáról szóló törvényt. Az alkotmány világosan leszögezi, hogy a parlament mandátuma négy évre szól, és arról is rendelkezik, hogy milyen konkrét esetekben - például háború, szükségállapot, ostromállapot stb. - hosszabbítható meg. "Nem lehet meghosszabbítani egy törvénnyel, valamilyen veszélyre hivatkozva" - nyomatékosította. Hozzátette, ha a kormány koherens döntéseket hoz, és ezeket jól kommunikálja, kordában lehet tartani a járványt, és meg lehet szervezni a parlamenti választásokat.

(MTI/Agerpres)