Kelemen Hunor: magyarnak lenni kihívás és feladat, de öröm is

Felidézte: a határ vándorolt át nagyszülei és dédszülei feje fölött, akik anélkül vesztették el hazájukat és "kapták meg az egész Romániát", hogy megkérdezték volna őket erről.

"Mindig a magyar nemzet részének éreztük magunkat, és ezen sem a fizikai határok, sem diktatúrák, sem megfélemlítés, sem asszimilációs politikák nem tudtak változtatni" - jelentette ki a politikus, aki elismételte: a magyar nemzet határai nem esnek egybe Magyarország határaival.

Kelemen Hunor úgy vélte: Magyarországon nem, de az ország határain kívül, a Kárpát-medencében kihívás magyarnak lenni. Annak az örökös elmagyarázását tartotta kihívásnak, hogy ugyan "nyelvileg, kulturálisan, lelkedben a magyar nemzet része vagy, (.) szülőföldeden, amely őseid földje, tetteiddel, munkáddal, adóddal azt az országot építed, ahol születtél, ahol élsz" - fogalmazott.

Úgy vélte, a Magyarországon kívüli magyaroknak nap mind nap bizonyítaniuk kell, hogy számukra "ez így most már normális", hogy nem ellenségek, nem is tudathasadásosak, hanem ma már ezt a helyzetet adottságként élik meg. És emellett mindig el kell magyarázniuk, hogy a nemzeti szolidaritás és a felelősség senki ellen sem irányul.

Az elnök ennek a helyzetnek a megoldását tartotta feladatnak.

"Sokszor veszélyforrást látnak benned, pedig nem vagy az. Egyenrangú polgár akarsz lenni. Jogod van saját szokásaidhoz, saját nyelvedhez, iskoláidhoz, intézményeidhez, szimbólumaidhoz. El kell magyaráznod, meg kell szerezned, és meg kell védened a saját jogod" - részletezte Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke azért tartotta öröm forrásának a magyarságot, mert lezárult a tragikus 20. század, és a 21. század újra összehozta a nemzetet, már nem választják el fizikai határok a nemzet részeit. Azt is örömnek tartotta, hogy minden kedvezőtlen körülmény, minden rossz szándékú politikai nyilatkozat és akarat ellenére a közösség gyarapodni tudott.

"Száz évvel Trianon után június 4-ét a nemzeti összetartozás napjaként élem meg. A magyar nemzet tagjaként, erdélyi magyarként, aki szolidáris a Kárpát-medence minden magyar emberével és minden magyar közösségével. Aki a többi nemzetben nem az ellenséget látja és keresi, hanem a lehetséges partnert, akivel talán sikerülni fog úgy építeni ezt a világot, hogy közös jövőt formáljunk a kölcsönös tisztelet jegyében" - vallotta a trianoni döntés centenáriuma és a nemzeti összetartozás napja alkalmából közzétett videoüzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

(MTI)