Kelemen: a kormánynak le kellene mondania; sikeres lehet a bizalmatlansági indítvány

Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke azt nyilatkozta hétfőn, hogy az első változat az lenne, hogy miután a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kilépett a kormánykoalícióból, lemond a kabinet.

Székely Hírmondó

2019. augusztus 27., 08:562019. augusztus 27., 08:56

A szövetségi elnök "normális lépésnek" nevezte, hogy ha nem lehet egy új parlamenti többséget kiépíteni, akkor lemond a kormány.

Kelemen szerint a második változat egy bizalmatlansági indítvány benyújtása lenne.

Az RMDSZ elnökének meglátása szerint "lenne esély" arra, hogy átmenjen a bizalmatlansági indítvány, hisz a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az ALDE és a Pro Románia már bejelentette, hogy támogatja az indítványt, az RMDSZ pedig "legutóbb is támogatta" és most is azt tenné.

Leszögezte: az érvényben lévő jogszabályok szerint előre hozott választásokról nem lehet szó, mert kevesebb mint hat hónap van hátra az elnökválasztásokig.

Az RMDSZ nem lép be egy kisebbségi kormányba és nem is támogatja azt - nyilatkozta kedden az RFI-nek Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke.

Kelemen emlékeztetett: az RMDSZ már az európai parlamenti választások előtt jelezte, hogy nem támogatja a Szociáldemokrata Párt (PSD) - Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) kormánykoalíciót, márpedig "azóta semmi sem változott". Felidézte ugyanakkor, hogy a szövetség képviselői megszavazták júniusban az ellenzék által benyújtott bizalmatlansági indítványt és semmilyen okot nem látnak arra, hogy a koalíció felbomlása után egy kisebbségi kormányt támogassanak.

Hozzátette: az RMDSZ nem tárgyalt erről a PSD-vel, nem is merült fel az igény erre.

Az RMDSZ nem lép be egy kisebbségi kormányba és nem is támogatja azt - szögezte le Kelemen Hunor.

A szövetségi elnök megismételte: az RMDSZ támogatna egy bizalmatlansági indítványt, de hangsúlyozta, a kezdeményezőnek, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) feltétlenül fel kell mutatnia egy parlamenti többséget és egy kormányprogramot, mert most már nem lehet azzal érvelni, hogy "úgysem megy át az indítvány".

Kelemen Hunor kifejtette: az alkotmány 89. cikkelye megtiltja, hogy az államelnöki választások előtt hat hónappal előre hozott választásokat lehessen tartani, így ilyenre idén már nem kerülhet sor.

(Agerpres)