Kedden érkezik látogatóba

Felhívásban kérte a székelyeket a Minta, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) ifjúsági szervezete, hogy Klaus Johannis keddre tervezett székelyföldi látogatására tűzzék ki házaikra a székely zászlót. Az RMDSZ elnöke szerint az államelnök kampánycélból látogat hozzánk.

Vélekedésük szerint ezzel a gesztussal egyfelől a székely vendégszeretetről üzenhetnének az államfőnek, másfelől pedig azt mutathatnák meg, hogy Székelyföld igenis létezik, a székelyek autonóm közösségként a szülőföldjükön akarnak jövőt építeni maguknak. A felhívás német nyelven üzeni az erdélyi szász Johannisnak: „Isten hozta Székelyföldre”.

– A székely zászló nemcsak a nemzeti szimbólumunk, hanem ebben testesül meg az autonómia gondolata: az, hogy mi itthon akarunk maradni, és itt akarjuk megteremteni magunknak azt a környezetet, amelyben kiteljesedni, fejlődni tudunk” – nyilatkozta az MTI-nek Tőke Ervin, a Minta elnöke. Hozzátette: sok román politikus úgy gondolja, az autonómia jelszava csak arra szolgál, hogy a magyar vezetők szavazatokat szerezzenek Székelyföldön, de nincsen rá igazi társadalmi igény. „A zászló kitűzésével azt jelezhetnénk, hogy a lakosság is akarja az autonómiát” – vélte a csíkszeredai önkormányzati képviselőként is tevékenykedő politikus.

Tőke Ervin megjegyezte: felhívásukban azért írták német nyelven az Isten hozta Székelyföldre! köszöntést, hogy emlékeztessék Johannist német, kisebbségi voltára. Magyarázatként hozzátette: Johannis több esetben magyarellenes megnyilvánulásokkal kívánta bizonyítani, hogy ő milyen jó román.

Az elnök keddre, Kovászna és Hargita megyébe tervezett látogatásáról mondta el Kelemen Hunor szövetségi elnök is kifejtette véleményét. „2015-ben azt javasoltam Klaus Johannisnak, Románia összes politikai szereplőjével írjunk alá egy többség-kisebbségi együttműködési paktumot, amelynek szerepe kivenni a kisebbségi kérdést a hatalmi harcokból. Ez jelentse azt is, ha mi megállapodunk valakivel a kisebbségi jogok bővítéséről, az ellenzék csak azért is, mert megteheti, ne támadja a magyarokat. Az államelnök ezt a kérést azóta is tanulmányozza. Amit ő ebben a politikai válságban elművelt – miközben Berlinből azt üzente, hogy a kisebbségi kérdés tekintetében Románia modellértékű, Brüsszelből pedig óva intette a kormánypártokat, hogy ne tárgyaljanak semmiféle etnikai autonómiáról az RMDSZ-szel –, azt a látszatot kelti, hogy a Szövetség is részese a kormánynak.

A Cotroceni-palotában is, az államelnöki konzultáció alkalmával elmondtuk neki: közösségünkben nő a feszültség, a frusztráltság, mert nem történik meg azoknak a kérdéseknek a megoldása, amelyekben az államelnöknek is szerepet kell vállalnia. Legutóbb fél éve, amikor jelezte, hogy el akar látogatni Székelyföldre, március 15-ét javasoltam neki. Ő az első államfő, aki egymást követő három esztendőben semmit nem üzent a magyaroknak nemzeti ünnepük alkalmával. Bár fontos ez a látogatás, mindenképpen meg van késve – ha korábban megtörtént volna, senki sem gondolhatná, hogy 2019-es államelnöki választásokra készül. Ugyanakkor nem szabad eltekinteni attól sem, hogy Székelyföldet követően Vrancea megyébe megy, ahol a mărășești-i mauzóleumban rója le kegyeletét az első világháborúban elesett román katonák előtt.”