
Elfogadta szerdán a parlament azt a kormányhatározatot, amely értelmében veszélyhelyzetet hirdetnek meg Románia területén.
2020. május 20., 17:172020. május 20., 17:17
A parlament által elfogadott határozat értelmében jóváhagyják a veszélyhelyzet bevezetését előíró 2020. május 18-i kormányhatározatban leszögezett intézkedéseket, amelyeket a COVID-19 járvány hatásainak visszaszorítása érdekében hoznak meg.
A parlamenti vitát megelőzően a képviselőház és a szenátus jogi bizottsága pozitívan véleményezte a elrendelő 2020/394-es kormányhatározatot, de több módosító javaslatot is csatolt hozzá.
Az egyik módosító javaslat értelmében a kormány az egészségügyi minisztérium révén biztosítja a helyi hatóságok számára, hogy megfelelő mennyiségű egészségügyi maszkkal tudják ellátni a területükön élő hátrányos helyzetű családokat és személyeket.
Egy másik módosítás arra vonatkozik, hogy a helyi hatóságok jogkörébe tartozik az alárendeltségükben lévő egészségügyi intézmények vezetőinek kinevezése és leváltása.
A 2020/55-ös törvény értelmében a veszélyhelyzet azonnal megszűnik, amennyiben a parlament leszavazná annak jóváhagyását.
Raed Arafat belügyi államtitkár, a katasztrófavédelem vezetője a parlamenti ülésen azt mondta: már folyamatban van a veszélyhelyzet gyakorlatba ültetését lehetővé tevő miniszteri rendeletek előkészítése.
A rendeletek főleg az egészségügyi szektort, de a szállításügyet, gazdaságot és más területeket is érintenek.
Radu Preda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) szenátusi frakcióvezetője felszólalásában azt mondta: mélységes kiábrándulást okoz neki az a mód, ahogyan megtörtént az áttérés a szükségállapotról a veszélyhelyzetre. Preda szerint ugyanis túl későn vezetik be a kötelező maszkviselést, ezt az intézkedést már a járvány kitörésekor meg kellett volna hozni. A PSD-s politikus szemrehányást tett a liberális párti kormánynak amiatt is, hogy a "COVID-pszichózis" miatt súlyos állapotban levő krónikus betegeket "űztek el" a kórházakból, 34.000 ágyat ürítettek ki, a tesztelési lehetőség hiányosságai miatt lehetetlenné vált rákos betegek biztonságos beutalása, és emiatt megnőtt az elhalálozási ráta.
Victor Ponta, a Pro Románia párt vezetője bejelentette: az alakulat a veszélyhelyzet kihirdetésének törvénytervezete ellen fog szavazni. Kijelentette: akik megszavazzák a jogszabályt, azok csak még nagyobb hatalmat adnak az Orban-kormány kezébe, amely "az utóbbi hónapokban bebizonyította, hogy képtelen megvédeni állampolgárait".
Dan Barna képviselő, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azt mondta felszólalásában: az USR törvényhozói megszavazzák a veszélyhelyzet kihirdetését, de ugyanakkor a krízis kezdete óta hiányolta az "előreláthatóságot", ellentmondásosan, egyik napról a másikra születtek döntések. Ezt a helyzetet meg kell szüntetni, mondta Barna.
Az USR elnöke úgy vélte, továbbra is a Liviu Dragnea volt PSD-elnök által "megcsonkított" törvények és intézmények működnek, és a PSD azért akarja továbbra is a helyi hatóságok jogkörében tartani a kórházak vezető funkcióiba történő kinevezéseket, mert így tudja fenntartani azt a hatalmi hálózatát, amely "térdre kényszerítette az egészségügyi rendszert".
Petru Movilă, a Népi Mozgalom Párt (PMP) képviselője kijelentette, pártja szükségesnek tartja a jogszabály megszavazását, mert a koronavírus veszélye továbbra is fenyegeti a társadalmat, és a parlamentnek ilyen helyzetben egységet kell felmutatnia ahhoz, hogy a lakosság bízzon az állami hatóságokban.
Călin Popescu-Tăriceanu, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) vezetője viszont úgy vélekedett, hogy a gazdaság és a demokrácia túl nagy árat fizet a veszélyhelyzet teljes ország területére való bevezetéséért. Véleménye szerint a korlátozásokat csak lokálisan, a járvány által súlyosan érintett területeken kellene hatályba léptetni, ehhez azonban kiterjedt tesztelésre volna szükség, amelyet a kormány nem biztosít.
Tăriceanu azt mondta, a kormány a gazdaság megbénításával azt akarja elérni, hogy a párt megtöltse még néhány "tarsolyát" a "gyanús, versenytárgyalás nélkül eszközölt közbeszerzésekkel". Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy a vallási felekezetek tevékenységét a belügy- és az egészségügyi minisztérium közös rendelete révén szabályozzák.
Cseke Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség szenátusi frakcióvezetője bejelentette, hogy a Szövetség törvényhozói megszavazzák a tervezetet, ugyanakkor bírálatát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány az utóbbi időszakban többször inkoherensen nyilvánult meg és "hebegett-habogott".
"Felkérem az Orban-kormányt, hogy folytasson párbeszédet a politikai alakulatokkal és a parlamenttel. Ha így járt volna el az utóbbi két hónapban, akkor az intézkedések meghozatalakor tapasztalt inkoherenciát és a hebegés-habogást jócskán le lehetett volna csökkenteni" - vélekedett Cseke.
Az RMDSZ szenátora azt is nehezményezte, hogy a kényszerszabadságot szabályozó sürgősségi rendeletben nem tettek különbséget a köz-, illetve a versenyszféra munkaadói között, és a helyi közigazgatási intézményeket "magukra hagyták, hogy saját pénzalapjaikból oldják meg a helyzetet."
Cseke Attila arra is kitért felszólalásában, hogy a kormány túl későn intézkedett a határmenti munkavállalók érdekében, akiknek naponta a szomszédos országba kellett menniük dolgozni.
A jogszabályt végül elfogadta a parlament, miután 372 törvényhozó támogatta azt, 37-en ellene szavaztak, 7-en tartózkodtak.
A parlamentnek nem állt alkotmányos és törvényes jogában módosításokat eszközölni a kormány veszélyhelyzetet elrendelő határozatán, jelentette ki Ludovic Orban kormányfő szerdán, hangsúlyozva, ez "durva beavatkozás" volt a törvényhozó testület részéről a kormány tevékenységébe.
A parlament a lehető legjobban visszaszorította a kormány tényleges cselekvési lehetőségeit az általa hozott módosításokkal, és nyilvánvaló módon megsértette a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, szögezte le Orban a Victoria-palotában adott nyilatkozatában.
Hozzátette, a kabinet tagjai nem érthetnek egyet a parlament eme hozzáállásával, de jelenleg nem lesz erre semmiféle reakciójuk, mivel most az a legfontosabb, hogy a románok megértsék, még nincs vége a járványnak, szükség volt a veszélyhelyzet elrendelésére, és legfőképpen szükség van a kormányhatározatba foglalt intézkedések betartására.
(Agerpres)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!