Jóváhagyta a parlament a szükségállapot meghosszabbításáról szóló elnöki rendeletet

Az online szavazáson 404 törvényhozó támogatta a határozat elfogadását, 29-en ellenezték, öten tartózkodtak.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselőházi frakcióvezetője, Florin Roman, valamint a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) alsóházi frakcióját vezető Cătălin Drulă is javaslatot tett azoknak a cikkelyeknek a törlésére, amelyek kötelezettségeket rónak a kormányra, a plénum azonban 180 támogató, 254 ellenszavazattal, 7 tartózkodás mellett elutasította ezeket a módosító javaslatokat.

Az elnöki rendelet jóváhagyásáról szóló határozatba belefoglalták, hogy a szükségállapot ideje alatt az állampolgári jogokat és szabadságokat korlátozó intézkedéseket kizárólag "törvényerejű jogszabályokkal" rendeljék el, és ezek csak a koronavírus-járvány terjedésének fékezésére terjedjenek ki.

Egy másik előírás szerint a kormánynak hétnaponta - vagy ahányszor szükség adódik - be kell mutatnia a parlamentnek egy jelentést a COVID-19-járvány terjedését fékezni hivatott, már elfogadott vagy tervezett intézkedésekről, illetve az ezeket szükségessé tevő okokról.

A szükségállapot lejárta utáni 30 napon belül a kormánynak teljes körű jelentéssel kell a parlament elé állnia az ebben az időszakban hozott valamennyi társadalmi és gazdasági intézkedésről.

A határozat szerint ugyanakkor a szükségállapot feloldását követő 60 napon belül a Számvevőszéknek meg kell vizsgálnia, hogy miként kezelték a közpénzeket ebben az időszakban, és a parlament elé kell terjesztenie a vizsgálat következtetéseit tartalmazó jelentést.

Bírálta Klaus Johannis államfő, hogy a parlament a kormányra kötelezettségeket rovó kitételekkel szavazta meg a szükségállapot meghosszabbításáról szóló határozatot.

A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az elnök rámutatott, nehéz időszakon megy keresztül az ország és a teljes emberiség, és miután túl leszünk ezen a válságon, "élesen le kell választani mindazt, ami jó és működik attól, ami nem jó és nem működik", mert most világosan kiütköztek a "jól van ez így is, majd mások megoldják"-féle gondolkodásmód hatásai. A politikusok kell hogy legyenek az elsők, akiknek meg kell változniuk - véli az elnök, aki azonban lehetetlennek tartja ezt azok esetében, akiket a jelenlegi nehéz helyzetben is csak saját választási érdekeik foglalkoztatják.

"Miután tönkretették az elmúlt években Románia költségvetését, most olyan javaslatokkal állnak elő, amelyek amellett, hogy tévesek, óriási terhet rónak arra az országra, amelyet ők maguk tettek sebezhetővé. Nem kockáztathatjuk Románia jövőjét, csak mert egy minden legitimitást nélkülöző parlamenti többség populista módon olyan intézkedéseket szavaz meg, amelyeknek nincs semmiféle gazdasági megalapozottságuk. Teljesen erkölcstelen a fiatal generációkkal fizettetni meg néhány felelőtlen politikus aberráns intézkedéseinek árát" - fogalmazott az elnök.

Az államfő rámutatott, már a válság elején felhívást intézett a politikusokhoz, hogy "tegyék félre a demagóg diskurzust, és ne akarjanak választási tőkét kovácsolni az emberek szenvedéséből".

"Elfogadhatatlan és felháborító, hogy azok akarnak ma leckét adni, akik erőforrások nélkül hagyták a kórházakat, elüldözték az országból a hozzáértő embereket, szisztematikusan tönkretették a közszolgáltatási rendszereket. Miként jellemezhető az a politikai vezető, aki megkérdőjelezi a szükségállapot meghosszabbításának szükségességét vagy olyan intézkedések elfogadásához köti az elnöki rendelet megszavazását, amelyeket képtelenség alkalmazni?" - nyomatékosította.

Johannis kiemelte, a politikusok előállhatnak ebben az időszakban ötletekkel, tanácsokkal, konstruktív megoldásokkal, de nem szabad uszítaniuk, populistáknak lenniük, vagy a hatóságok által elrendelt intézkedések be nem tartására buzdítaniuk az embereket.

A jelenlegi válságot egy olyan kormány kezeli, amelyik szem előtt tartja a szakemberek tanácsait, hagyja a szakértőket, hogy tegyék a dolgukat és követi az ajánlásaikat - szögezte le az elnök.

(Agerpres)