Jóváhagyta a minisztérium a COVID-19-tesztelések számának bővítését

Az egészségügyi minisztérium Agerpres hírügynökséghez eljuttatott csütörtöki közleménye szerint az eddigiek mellett a következő kategóriákon is elvégzik a koronavírus-tesztet:

- minden kórházi beutalás során két tesztelésen esnek át 24 órán belül a szervátültetés előtt álló tünetmentes donorok és akceptorok, a hematopoietikus őssejt-átültetésen átesett betegek, akik az immunrendszer működését gátló kezelésben részesülnek, az átültetést követő megfigyelési időszak alatt;

- 24 óra leforgása alatt kétszer tesztelik az immunrendszer működését gátló kezelésben részesülő betegeket, akkor is, ha tünetmentesek;

- havonta kétszer tesztelik a kemoterápiás kezelés alatt levő rákbetegeket, akkor is, ha tünetmentesek;

- műtéti beavatkozás előtt tesztelik a tünetmentes onkológiai betegeket;

- hemodialízisben részesülő, tünetgyanús betegeket vagy hemodialízisben részesülő tünetmentes, de korábban bizonyítottan fertőzött személlyel érintkezett betegeket; utóbbi esetben a tesztelés időszaka alatt elkülönített helyen kapják meg a kezelést;

- a tünetmentes várandós nőket, akik hatósági vagy lakhelyi karanténban vannak, vagy érintkeztek bizonyítottan fertőzött személlyel;

- havonta kétszer tesztelik az öregotthonokban dolgozó ápolókat.

Ezen kívül az egészségügyi intézmények elrendelhetik, hogy valósidejű PCR-módszerrel teszteljék az igazoltan fertőzött páciensekkel érintkező egészségügyi dolgozókat.

A döntést Nelu Tătaru egészségügyi miniszter hozta meg a COVID-19 tesztelési algoritmusát kidolgozó járványtani szakértői bizottság javaslatára.

Ismét frissítette az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP) a COVID-19-cel kapcsolatos esetdefiníciókat.

Az INSP szerint fertőzésgyanúsnak tekintendő:

* az az akut légúti megbetegedésben szenvedő páciens, akinél hirtelen fellép legalább egy a következő tünetek közül: köhögés, láz, légszomj (légzési frekvencia növekedése), és nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná;

*az az akut légúti megbetegedésben szenvedő páciens, akinél hirtelen fellép legalább egy a következő tünetek közül: köhögés, láz, légszomj (légzési frekvencia növekedése), és nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná, és aki az elmúlt 14 napban külföldön járt;

* az az akut légúti megbetegedésben szenvedő páciens, aki a tünetek megjelenése előtti 14 napban szoros kapcsolatban állt egy igazoltan fertőzött személlyel;

* tüdőgyulladásos, bronchopneumoniás (+/- mellhártyagyulladás) páciens, aki esetében nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná;

* az a súlyos akut légúti megbetegedésben (SARI) szenvedő, lázzal, köhögéssel vagy légszomjjal küzdő páciens, akinek az állapota egyik napról a másikra kórházi kezelést igényel, és nincs más ok, ami a tüneteket teljes körűen megmagyarázná.

Szoros kontaktnak minősül:
* a koronavírusos beteggel egy háztartásban élő személy;

* az a személy, aki közvetlen fizikai kapcsolatban állt egy koronavírusos személlyel (például kezet fogott vele, és nem mosott kezet közvetlenül ezután);

* az a személy, aki közvetlenül érintkezett egy fertőzött szekrécióival (például köhögés révén, vagy kesztyű nélkül megérintette a zsebkendőjét);

* az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott egy fertőzöttől;

* az a személy, aki 15 percnél hosszabb ideig két méternél kisebb távolságra tartózkodott ugyanabban a helyiségben - például tanteremben, ülésteremben, kórházi váróteremben - egy fertőzött betegtől;

* az egészségügyi személyzet tagja vagy más személy, aki közvetlen ellátást nyújt egy fertőzött betegnek, vagy a laboratóriumi személyzet olyan tagja, aki a fertőzött betegtől vett mintákat védőfelszerelés megfelelő viselése nélkül kezeli; az az egészségügyi alkalmazott, aki az ellátás típusának megfelelő védőruhát viselt, nem minősül közeli kontaktnak.

Igazoltan fertőzöttnek minősül az a személy, akinél a laboratóriumi vizsgálatok kimutatják a SARS-CoV-2 vírussal való fertőzést, a klinikai tünetektől függetlenül - hangsúlyozzák a szakemberek.

A tesztelési prioritásokat illetően a következő ajánlásokat fogalmazta meg az INSP:

* olyan személyek - beleértve az egészségügyi alkalmazottakat is -, akiknél jelentkeznek a tünetek;

* az igazoltan fertőzöttek szoros kontaktjai, akiknél tünetek jelentkeznek;

* szervátültetés előtt álló személyek (tünetmentesek), szervdonorok, a megfigyelési periódusban levő szervátültetettek - két teszt 24 óra alatt;

* betegség vagy a gyógyszeres kezelés miatt immundeprimált személyek - két teszt 24 óra alatt;

* kemoterápiás kezelés alatt álló, tünetmentes daganatos betegek - havi két teszt;

* műtéti beavatkozás előtt álló, tünetmentes daganatos betegek;

* hemodialízis alatt álló személyek, akiknél jelentkeznek a tünetek;

* hemodialízis alatt álló, tünetmentes személyek, akik igazolt fertőzöttek kontaktjai - két teszt 6-7 nap különbséggel;

* intézményesített gondozásban élő személyek, akiknél jelentkeznek a tünetek;

* intézményesített vagy otthoni karanténban levő, vagy igazoltan fertőzött személy közeli kontaktjának minősülő, tünetmentes várandós nők

* az öregotthonokban szolgálatot teljesítő ápolók - havonta két teszt;

* igazoltan fertőzött személyek szoros kontaktjának minősülő, tünetmentes egészségügyi alkalmazottak - tesztelés a fertőzöttel való utolsó érintkezéstől számított 6-7. napon.

Az INSP szerint a teszteredmény megérkezéséig az egészségügyi alkalmazottak folytathatják tevékenységüket az előírt óvintézkedések betartásával. Pozitív teszt esetén az egészségügyi alkalmazottaknak is - akár vannak tüneteik, akár nincsenek - ugyanazt az eljárást kell követniük, mint más fertőzötteknek.

(Agerpres)