
A magyarsághoz való kötődésének okairól, számbeli többség és kisebbség viszonyáról, a századforduló cári Oroszországáról és az orosz-ukrán háborúról esett szó többek között a PulzArt Kortárs Művészeti Fesztivál irodalmi közönségtalálkozóján, melyen Vasile Ernu íróval Andrei Dósa brassói alkotótársa beszélgetett.
2022. október 28., 00:402022. október 28., 00:40
A házigazda szerepét betöltő és az írót tömören méltató Szonda Szabolcs könyvtárigazgató szerint Ernu műveire a valóságközpontú beállítottság jellemző, ami esetében a mindennapi élet történelmi szemszögből való gondos, elemző megfigyelésében is megnyilvánul. Mesélőkészségre valló, a dokumentálás–fikció között finoman egyensúlyozó, esszéisztikus és kitalációs ábrázolása ez a valóságnak. Mindez pedig egy olyan összetéveszthetetlenül vonzó stílust gerjeszt, ami napjaink egyik legolvasottabb szerzőjévé teszi.
Vasile Ernu az akkor még Szovjetunióhoz tartozó Ukrajnában született 1971-ben, pontosabban a többnemzetiségű Odesszában, ahonnan 1990-ben Temesvárra költözött. A bánsági városon kívül élt még Jászvásáron és Kolozsváron, jelenleg a román főváros, Bukarest lakója, de hosszabb-rövidebb ideig az ország más városaiban is tartózkodik.
A sepsiszentgyörgyi közönségtalálkozón megfogalmazott mondanivalóját egy üzenetértékű elnézéskéréssel kezdte, amiért nem beszéli a magyar nyelvet. Annak ellenére sem, hogy Kolozsváron – és nem csak ott – huzamos ideig magyar közösségben élt, de Erdélybe való jövetele is magyaroknak köszönhető. Jól érzi magát a környezetünkben, tetszik a nyelvünk hangzása, és könyv írását is tervezi rólunk.
Saját bevallása szerint nem véletlen az erdélyi-romániai magyarok iránt tanúsított érdeklődése, hiszen nemzetiségi szempontból vegyes lakosságú területről érkezett, ezért nagyon érzékeny a számbeli kisebbségeket emésztő gondokra. Saját magát is egyfajta kisebbségnek tartja, ezért foglalkoztatja a másodlagosság kérdése, amely a kisebbségi sorshoz is köthető ugyan, de nem kizárólagosan. Amint a szegények példája bizonyítja, a számbeli többséget is peremre szoríthatja a hatalmat gyakorlók szűk csoportja.
Született Szovjetunióban (Născut în URSS) címet viselő, románul 2006-ban, magyar fordításban 2011-ben megjelent első kötete, egy azóta is következetesen épülő életmű alaptémáját rögzíti. A szovjet valóság mindennapjairól szóló esszéregény fogadtatásáról sokat elárul, hogy románul eddig öt kiadást ért meg, de átültették orosz, olasz, spanyol, bolgár és japán nyelvre is. Ugyanakkor kiérdemelte a Román Írószövetség debütdíját.
Az est során Vasile Ernu műveiről, a Polirom Kiadónál Mica trilogie a marginarilor (Kitaszítottak kis trilógiája) sorozat utolsó köteteként, Izgoniții (A számkivetettek) címmel 2019-ben megjelent regényéről esett szó részletesebben, amelynek középpontjában a Kisinyovban (Chișinău) 1903-ban sajnálatos módon megesett zsidóellenes pogrom áll. Trilógiájáról a szerző kifejtette, hogy ennek vezérgondolata a világ kisebbségek, erőtlenek szemszögéből való láttatása volt. Az üldözött ugyanis másképp éli meg a történéseket, mint az üldözője.
A szomszédunkban dúló háborúval kapcsolatban rámutatott, személyes tragédiaként éli meg azt, mert a barikád mindkét részén vannak ismerősei és barátai. Ráadásul a saját és az ősei szülőföldjén tombol.
Fotó: Solymosi Incze Enikő.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!