Johannis: a május 15-étől esedékes enyhítés nem jelenti azt, hogy visszatérhetünk a járvány előtti életünkhöz

A Cotroceni-palotában adott nyilatkozatában az elnök azt mondta, jelen pillanatban a szakemberek sem tudják, mikor állhatnak vissza a dolgok a normális kerékvágásba.

"Az, hogy május 15-étől esetleg enyhítünk a korlátozásokon, nem jelenti azt, hogy visszatérhetünk a járvány előtti életünkhöz" - fogalmazott.

Johannis rámutatott, a szükségállapot megszüntetése után sem lehet majd nagyobb csoportokban tartózkodni az utcán, és a települést is csak "nyomós okkal" lehet elhagyni.

Az elnök szerint a "nagyobb fesztiválok" vélhetően elmaradnak idén, a sportversenyek pedig, "ha egyáltalán folytatódni fognak", nagy valószínűséggel zárt kapusak lesznek.

"Fokozatosan fogjuk enyhíteni a korlátozásokat" - nyomatékosította az államfő, hozzátéve, jó ideig nem lehet még vendéglőbe vagy nagy bevásárlóközpontba menni, a kereskedelmi egységek bejáratánál pedig lázat mérnek majd, hogy szűrjék ki az esetleges beteg személyeket.

A hatóságok, az orvosok és az állampolgárok jelentős eredményeket értek el eddig a koronavírus-járvány során - jelentette be Klaus Johannis, hozzátéve: még nem értük el a járvány csúcsát.

"Másfél hónap telt el, amióta bevezettük a szükségállapotot. Több mint másfél hónapja ezzel a járvánnyal élünk együtt. (...) Másfél hónap elteltével statisztikai következtetéseket vonhatunk le. Ebben a járványban a hatóságok, az orvosokkal és a polgárokkal együtt figyelemre méltó eredményeket értek el. A románok bebizonyították, hogy van polgári öntudatuk, kiegyensúlyozottak, a román társadalom érettségről tett tanúbizonyságot" - mondta az államfő.

"Romániában a járvány még nem érte el a csúcsát, és a korlátozások idő előtti enyhítése minden eddigi eredményt megsemmisítene" - mutatott rá Johannis.

Az államfő egy ábrát mutatott be, amely összehasonlítja Európa különböző országait a szerint, hogy egymillió lakosból hányan fertőződtek meg. Ezen az látszott, hogy míg Spanyolországban az egymillió lakosra eső fertőzöttek száma 4900, Olaszországban csaknem 3000, addig Romániában ez a szám 600.

"Ezért mondtam, hogy a hatóságok, az orvosok, és a polgárok, akik betartották azt, amit kértek, eddig nagyon jó eredményt értek el. Nem lenne kár felrúgni a nagy nehézségek árán eddig kiharcolt eredményeket?" - kérdezte Johannis.

Az államfő elmondta: tudatában van annak, hogy az embereknek nem könnyű otthon maradni, és hogy az orvosi személyzet továbbra súlyos helyzettel néz szembe, de ki kell tartani.

"A veszély még nem múlt el, továbbra is a legnagyobb figyelemre van szükség" - mondta Johannis.

Jövő héten döntenek arról, hogy fenntartják-e a szükségállapotot, vagy más adminisztratív megoldást alkalmaznak - közölte Klaus Johannis.

"Jövő héten döntünk arról, hogy fenntartjuk-e a szükségállapotot, vagy más adminisztratív megoldás alkalmazásával folytatjuk. Bejelenthetjük például, hogy május 15-étől mehetünk-e a fogorvoshoz, vagy sem, de ezt kommunikálhatjuk jövő héten úgy, hogy május 15-étől érvényes. A döntést a jövő héten fogjuk meghozni. Ne értsenek félre, példákat adtam a lehetséges lazításokra" - mondta az államfő.

"Valószínűleg jövő héten, amikor friss adataink lesznek a járvány alakulásáról, döntünk arról, hogy meghosszabbítjuk-e a szükségállapotot, vagy találunk egy alternatív formát, például a készenléti állapotot. Azt azonban el szeretném mondani, hogy csaknem elkészültek a másodlagos jogszabályok arra az esetre, ha nem hosszabbítjuk meg a szükségállapotot" - közölte Johannis, aki szerint feltétlenül ki kell alakítani egy tartalékot, mert "semmi nem garantálja", hogy nem jön újabb járvány.

Klaus Johannis szerint az önkormányzati választásokat ősszel, a parlamenti választásokat pedig november végén kellene megtartani, ha azonban ezeket nem lehet biztonságos körülmények között megszervezni, el kell halasztani.

Az államfő rámutatott, egyre több szakértő véli úgy, hogy nem fogunk tudni megszabadulni az új koronavírustól, meg kell tanulnunk együtt élni vele.

Az elnök szerint korai lenne még kijelenteni, hogy szeptemberben, októberben vagy decemberben lesznek a választások, ez ugyanis nagymértékben függ a járvány kezelésétől, attól, hogy miként reagál a lakosság erre a vírusra.

"Az a fontos, hogy akkor tartsuk meg a választásokat, amikor azok nem jelentenek veszélyt a lakosságra. Nem fogok beleegyezni abba, hogy olyan időszakban szervezzük meg a választásokat, amikor még tart a járvány, és jelentős a megbetegedések száma. Én azt szeretném, hogy ősszel kerüljön sor a helyhatósági választásokra és rendes időben, azaz november végén, december elején a parlamenti választásokra, de ha nem lehet biztonságos körülmények között megtartani ezeket, akkor el kell halasztani" - nyomatékosította Johannis.

Nem lenne tisztességes a nyugdíjasokkal fizettetni ki a járvány számláját - véli Klaus Johannis, aki szerint a kormánynak alaposan mérlegelnie kell a nyugdíjak szeptembertől esedékes 40 százalékos emelésének kérdését.

Az elnök úgy véli, az első félév végére tervezett költségvetés-kiigazításig vélhetően elegendő információ áll majd a kormány rendelkezésére ahhoz, hogy dönthessen a nyugdíjemelés ügyében.

"Szerintem nem lenne tisztességes a nyugdíjasokkal fizettetni ki a járvány teljes számláját. Megkérem a kormányt, hogy amikor majd ezt a kérdést mérlegeli, tartsa szem előtt, hogy a nyugdíjasok kategóriája amellett, hogy sebezhető, nagyon sokszor került hátrányos helyzetbe. Arra a kérdésre, hogy lesz-e mód az emelésre vagy nem lesz, vagy hogy mennyivel tudják emelni a nyugdíjakat, a kormánynak kell majd válaszolnia a megfelelő pillanatban" - szögezte le Johannis.

Amikor arról kérdezték, hogy a közméltóságok fizetésének csökkentése, a szolidaritás példája lenne-e, az államfő azt válaszolta "a közméltóságok meg fogják érteni, hogy a szolidaritás a politikában is fontos, és ennek megfelelően fognak eljárni".

A pénzügyminiszter arról biztosította kedden, hogy nem lesz gond a közalkalmazotti bérek kifizetésével - nyilatkozta Klaus Johannis.

"Én is feltettem ezt a kérdést a pénzügyminiszternek, aki arról biztosított, hogy nem lesznek problémák e tekintetben. Nagyon nehéz lesz fedezni a költségvetési hiányt, de a minisztériumnak vannak megoldásai, amelyeket gyakorlatba ültet, és az emberek meg fogják kapni a pénzüket" - fogalmazott az elnök.

A járvány kezdetén üresek voltak Románia tartalékraktárai - jelentette ki Klaus Johannis, hozzátéve: egy "furcsa", "baljós" előadást láthattunk a parlamentben.

Az államfő bírálta azokat a parlamenti pártokat, amelyek szerinte politikai tőkét próbálnak kovácsolni a koronavírus-járványból.

"A parlamentben, ahol vagy távmunka zajlott, vagy összegyűltek néhányan, egy furcsa, baljós előadást láttunk, azt mondanám, hogy egy sajnálatos fesztivál zajlott, amelyet ugyanazok a politikusok hangszereltek, akik már a válság előtt is káros és minden bizonnyal demagóg magatartást tanúsítottak, azok, akik pénz nélkül hagyták Romániát" - hangoztatta az államfő.

Úgy fogalmazott: "a románok pénzét elpazarolták a PSD-kormányok". Azt mondta: a Szociáldemokrata Párt (PSD) többéves kormányzása után úgy szembesültünk ezzel a "szörnyű járvánnyal", hogy "csaknem üres volt a kincstár", és semmilyen tartalék nem létezett maszkokból sem, fertőtlenítőszerekből sem, és gyógyszer is alig volt. "Szánalmasnak" nevezte, hogy most ugyanazok a PSD-sek "kiabálnak", akik ide juttatták az országot, és naponta jönnek a parlamentben "populistábbnál populistább" javaslatokkal, amelyeket "lehetetlenség" gyakorlatba ültetni.

(Agerpres)