Jó, hogy megvolt!

Kézműves portékát, könyvet, őszi friss vagy feldolgozott terményeket, iparművészeti tárgyakat, csecsebecsét és természetesen valami fogunkra valót is kaphattunk a vásárban, bár – mint azt a művelődési ház munkatársa, Csibi-Duka Tímea elmondta – idén kevesebb volt a lacikonyha, de rekordot döntött az árusok száma (legalábbis a Szent György-napi vásárokat illetően), száznál is többen voltak, valamint több száz kilométerről is eljöttek (Temesvár, Kolozsvár, Marosvásárhely).

És valóban, eddig nem látott portékákkal is találkoztunk, még Bihar megyéből is érkezett kistermelő, aki hidegen sajtolt olajokat, egészséges magőrleményeket árult olyan ritka növényekből, mint a máriatövis vagy a gomborka, sáfrányos szeklice. De a fűzfavesszőből font kosarakat áruló betfalvi házaspár, Dodó Sándor és felesége is elégedetten fogyasztotta ebédjét, mert árulás is volt, rendelés is volt.

A havi termékvásár rendszeres látogatója a mezőmadarasi finomságok készítője, de őszi vásárban most először vett részt a fokhagyma-készítményekkel: savanyúságot, muzsdéjt, ízesített olajat, fokhagymakrémet és kétféle zakuszkát találtunk az asztalon, igényes csomagolásban és bizonyára kifogástalan minőségben (alulírott ezután teszteli őket).
Valamire jó volt az is, hogy idén nagyon sok vásár kiesett, mondta Gercsényi Blanka, a natúr szappanok készítője, akit régóta ismernek a helyiek: annyit pihentek, mint az utolsó tíz évben összesen, de volt idő átgondolni és újratervezni, fejleszteni.

A gyermekeket lekenyerezték a szervezők egy ajándék vásárfiával, mondhatnánk, de ebben az esetben a „lemézeskalácsozták” lenne a helyes terminus, a felnőttek pedig helyben készíthettek fotót a Wonderwall fotófülke jóvoltából. Mindenkit jókedvre hangolt a vásári muzsikaszó. A helyi előadóknak, zenekaroknak volt előnyük, ezúttal legtávolabbról, Hargita megyéből a főleg táncházakban zenélő Kedves zenekar érkezett. Jelen voltak kedves „házi zenészeink”, a Folker együttes és a Ségercz Feri Trió, illetve István Ildikó és barátai, az M Studió művészei pedig gólyalábakon parádéztak mindenki ámulatára, sokan megörökítésre méltónak találták magukat a társaságukban.

Hogy a háttérben milyen bonyodalmak zajlottak, az utolsó napokban változó járványügyi törvények hogyan gyűjtötték meg a szervezők baját, arról most nem ildomos beszélni, úgymond ez a mi érdekünkben történt. Mindenki csak maszkkal közlekedhetett, árusok és vevők, előbbiek csak lázmérés után nyertek bebocsáttatást. Sajnos néhányuk tüsszögött, köhögött, ennek következtében lemaradtak. Reméljük, velük együtt mi is jó egészségben érjük meg a tizenegyedik őszi vásárt.