Iohannis: május 15-étől készenléti állapot váltja fel a szükségállapotot

Cikkünk frissül!

"A szükségállapotot nem hosszabbítjuk meg, nem fogok újabb elnöki rendeletet kiadni a szükségállapot meghosszabbítására. Május 14-e lesz a szükségállapot utolsó napja. Május 15-étől a járvány féken tartása érdekében vészhelyzetet hirdetünk. Ezt külön törvény szabályozza, amely előírja, miként kell eljárni járvány esetén" - mondta a Cotroceni-palotában az államfő.

Az elnök leszögezte, még nem ért véget a járvány, továbbra is több mint 300 új megbetegedést jegyeznek naponta, "de egy adott pillanatban tovább kell lépni", és szervezési szempontból a szükségállapotról vészhelyzetre való átállás is ennek a folyamatnak a része.

Az államfő ismét felelős magatartásra szólította fel az embereket.

"Függetlenül attól, hogy mit hallanak a televízióban, senki nem tudja, meddig tart ez a járvány, és rajtunk múlik, hogy az országban jól vagy kevésbé jól kezeljük a helyzetet. Én nagyon szeretném, ha együtt ellenőrzés alatt tudnánk tartani, ezért be kell tartanunk a hatóságok utasításait" - fogalmazott.

Az államfő a SARS-CoV-2 vírus okozta járvány kezeléséről tartott megbeszélést hétfőn a kormány több tagjával. A megbeszélés után úgy nyilatkozott, május 15-étől vészhelyzetet vezetnek be. Ez többek közt azt is maga után vonja, hogy kötelező lesz a maszkviselés nyilvános zárt terekben és tömegközlekedési eszközökön.

A szükségállapot feloldása után körülbelül kéthetente kerül sor egy-egy lazító intézkedés meghozatalára, tehát május 15-e után a következő engedmények június elejére, majd június közepére várhatók, mondta Iohannis.

Május 15-e után kinyitnak a szépségszalonok, a fogászati rendelők és a múzeumok, de szigorított higiéniai és távolságtartási feltételek mellett.

A sportolók újrakezdhetik az edzéseket a szükségállapot lejártával, a sportversenyeket azonban egyelőre nem tartják meg. Ez azonban csak a profi sportolókra vonatkozik, az amatőr sportolók számára továbbra is zárva maradnak a sportpályák.

Továbbra sem gyűlhet össze háromnál több személy, és ez a kültéri testmozgásra is érvényes.

Nem lesz többé szükség saját felelősségre vállalt nyilatkozatra ahhoz, hogy településen belül közlekedjünk, de korlátozások lesznek érvényben a település elhagyására vonatkozóan.

Iohannis néhány példát is felsorolt a település elhagyásának elfogadható indokairól: elhagyhatjuk településünket munkaügyben, egészségügyi okokból, sportolás, kerékpározás céljából.

Mindez viszont nem lesz érvényes olyan települések esetében, amelyek egészét vesztegzár alá vonták.

Klaus Iohannis államfőnek saját bevallása szerint nem a romániai magyarokkal, hanem a Szociáldemokrata Párt (PSD) politikusaival "van baja", akik a Székelyföld autonómiájáról szóló tervezeteket támogatnak.

"Nekem semmi bajom a magyar nemzetiségű személyekkel, sokat ismerek közülük, voltak és vannak magyar kollégáim, tisztelem őket, túlnyomó többségük rendes, szorgalmas ember. Nekem a politikusokkal van bajom, főleg a PSD-s politikusokkal, akik a székelyföldi autonómiával kapcsolatos törvényt próbáltak meg elfogadtatni" - fogalmazott az államfő múlt heti nyilatkozatára utalva.

Iohannis ugyanakkor rámutatott, az elmúlt napokban kiderült, hogy a szóban forgó tervezet nem az egyetlen ilyen jellegű kezdeményezés, amelyet a PSD támogat. Az elnök bírálta az RMDSZ-nek a közigazgatási törvény módosítására vonatkozó javaslatát is, amely - szerinte - kötelezővé tenné a magyar nyelv második hivatalos nyelvként történő használatát Erdély bizonyos részein.

"Ezúttal a PSD nem állhat elő azzal, hogy nem tudott róla, mert a tervezet átment a szenátusi szakbizottságokon, ahol törvényhozóik támogatták. Most, hogy ismét nyilvánosan elmondtam, mit tervez a PSD, megtalálják majd a módját, hogy e törvény ellen szavazzanak, de nem tehetünk úgy, mintha nem látnánk, hogy a PSD olyan tervezeteket támogat, amelyek a Székelyföld autonómiáját szorgalmazzák, márpedig ezek alkotmányellenesek, és én nem fogom tolerálni az ilyen törvényeket" - nyomatékosította az államfő.

(Agerpres)