Időközi választások

Orbán Viktor e rovatban már tárgyalt esszéjében arra hívta fel saját táborát, hogy álljon hadrendbe, mert 2022-ben hatalmas, gátlástalan és kíméletlen ellenféllel kell majd szembenézni. Nem mellesleg olyan erőközponttal, mely nemcsak a kormánynak, hanem Európának, a magyarságnak és általában a nemzeteknek is ellensége.

Mivel a közvélemény-kutatások jellemzően manipuláltak, az időközi választásokat nagy várakozás előzi meg. Kevesen tartják számon, de havonta tucatnyi időközi választást tartanak, főként kistelepüléseken, ahol többnyire független jelöltek között dől el a küzdelem. Az elmúlt két vasárnap viszont a kisebb települések mellett nagyobbacska helységekben is választást tartottak. Múlt vasárnap Balatonszemesen, egy héttel korábban pedig Mohácson és Karcagon. Mindhárom esetben fölényes Fidesz–KDNP-győzelem született

Különösen Mohács lehetett ezek közül fájó az ellenzék számára. Az Index úgy tette fel a kérdést a választás előtt, meglehetősen hatásvadász módon, hogy „Mohács lehet a Fidesz Mohácsa?”, amit átvett egy sor további orgánum. Tény és való, hogy ha Mohácson buknak a kormánypártok, az érzékeny vereség lett volna. Különösen azok után, hogy a tavalyi önkormányzati választás előtt a Fidesz jelöltje, Szekó József, aki húsz éve dolgozott már polgármesterként, egy tragikus baleset következtében elhunyt, s a törvény értelmében a Fidesznek nem volt már ideje új jelöltet állítani. Az MSZP-s jelölt, Csorbai sportszerűtlenségi kupaesélyesként beült a polgármesteri székbe úgy, hogy 1867-en szavaztak rá, míg 4076-an érvénytelen szavazatot adtak le. Egy év huzavona után most végre valódi választáson állhatott ki a város lakossága a nemzeti oldal mellett, Pávkovics Gábor 4708 szavazattal, 56,44 százalékkal lett polgármester. Karcagon az ellenzék még csak jelöltet sem állított, hacsak a Munkáspárt jelöltjét (akiknek pártja közelebb áll a kormányhoz, mint az ellenzékhez) nem számítjuk annak. Itt a fideszes jelölt, Szepesi Tibor 90%-os szavazataránnyal nyert.

Messzemenő következtetéseket nem lehet ugyan levonni, inkább azt mondhatjuk: e győzelmek esélynövelőek 2022-re nézve, amikor hatalmas harc lesz, aminek kimenetelét nem tudhatjuk, csak a tétjét. A tét pedig a magyar jövő.