Hurrá, romániai népképviselet!

Ha még nem hallották, akkor végre jó hírrel szolgálhatok a romániai parlamentáris demokráciáért rajongó olvasóknak. Hölgyeim és uraim, véget ért a parlamenti vakáció! Így ha ez idáig tűkön ülve voltak kénytelenek nélkülözni kedvenc népképviselőjüket, most kárpótolva lesznek. Az őszi parlamenti ülésszak megkezdődött, s a választási kampány is, így exponenciálisan megnő a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben újra hallatnak magukról, kép és videó formájában is viszontlátják országos érdekképviselőjüket. Kipihenten, megújult, lendületes és friss szellemmel – duzzadó cselekvésvágyról árulkodó vaskos mappákkal felvértezve, csinos irodaasztalok mögül – választottjaik szerepelni fognak az újságok lapjain, a hírtelevíziók képernyőjén, vagy a még le nem törölt Facebook-profiljuk hírfolyamában. Leginkább nyilatkozni fognak különböző fontos, pozitív, vagy éppen aggasztó fejleményekről. Nemre, felekezeti és etnikai hovatartozásra, politikai meggyőződésre való tekintet nélkül.

Kisimult ráncaik nyugalmát megbolygatva újfent beszámolnak Önöknek a bizottsági munkák fáradtságos kálváriájáról, országos jelentőségű, digitális és nyomtatott formában is elérhető terveikről, s azok buktatóiról, de megosztják majd magvas gondolataikat eszmékről, elvekről, dolgokról és a közöttük tapasztaltakról is. Aztán fel lesznek világosítva Önök afelől is, hogy minek örülhetnek joggal, és minek nem, mert nemes egyszerűséggel még nem sikerült „kiharcolni” az ehhez való jogot – sem. Ez utóbbi hiányosságokra való különös tekintettel, azt ellensúlyozandó, várhatóan beszámolnak majd a romániai kisebbségpolitika vakablakain átszivárgó reménysugarakról is, amelyeket a parlament folyosóin zajló ciklikus bolyongásuk közepette élnek meg és át – szigorúan szubjektív módon.

Persze, a kollektív erdélyi és magyar érdekeknek ez a korlátozott, elsősorban szimbolikus értelemben vett érvényesítése – mint sajátos népképviseleti munkatevékenység ennél többet nem kínálhat. Se a választónak, sem pedig választottjának. Félreértés ne essék, ezért nem a kisebbségi politikusok és szavazótáboruk, hanem a román nemzetállam és többségi elvre épített parlamenti intézményrendje a ludas.

Pozsony János Csaba