Hol kelt ki a román kultúra?

Mivel Erdély külön fejedelemségként is fungált, Kelet Svájcának nevezték. Hatalmas területein magyarok, székelyek, szerbek, ukránok, svábok, szászok stb. éltek, és történelme során sokáig megvolt a lehetőség, hogy tartományokba szerveződve független államalakulatot hozzanak létre. Mostanában gyakran felmerül ez a gondolat, és érdekes, kevésbé a magyarok, inkább a románok részéről. Rájöttek ugyanis arra, hogy itt az első világégés után nem egyesülés, hanem gyarmatosítás történt. És azóta is csak viszik innen az itt termelt értékeket, mondván, a fejlődésben hátramaradt vidékeket támogatni kell. A transzilván megyék ezért követelik a központosítás leépítését, az önrendelkezés beindítását, sőt van, ahol az autonómia megadását. Ma már nem csak a székelyek lakta vidékeken!
Persze, ez nehezen menne, hiszen az önrendelkezést Bukarest gátolja. A hatalomnak előbb be kellene ismernie, hogy mi mindent köszönhet a románság, köztük az ókirályságbeliek az erdélyieknek. Nem csak az ölükbe hullott várakat, városokat, gyárakat, üzemeket, bányákat és természeti kincseket, hanem magát a kultúrát is.
A napokban a Glasul Hunedoarei napilapban Ştefan Ciocan nevű román újságíró arról írt, hogy nem lehet Erdély történelme, kultúrája és szellemi gyökerei nélkül még a Kárpátokon túli román népről sem beszélni. „A szemükben minket felszabadítottak a magyar uralom alól. Pedig egyértelmű, hogy Erdélyt meghódították. Szellemileg pedig ez a tartomány volt a bizonyos tojás, melyből a román kultúra és írásbeliség kikelt. A románság tojása, melyet a magyarok és osztrákok fészkében keltettek.”
Valóban, Heltai Gáspár kolozsvári nyomdájában jelent meg az első (!) latin betűs román nyelvű nyomtatvány. Bethlen Gábor (1613–1629), Erdély legnagyobb fejedelme Gyulafehérváron a románság számára cirill betűs nyomdát állíttatott fel. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem (1630–1648) idején román nyelven kiadták a kálvinista katekizmust. Lorántffy Zsuzsanna Fogarason román iskolát alapított. I. Rákóczi György ugyanakkor saját költségén a gyulafehérvári nyomdában kinyomtatta románul a Rákóczi-bibliát, amely a teljes Új Testamentumot tartalmazza – Bukarestben 40 év múlva nyomtattak csak először bibliát. De az első román tankönyv is Erdélyben jelent meg!
Többek között ezt adták az erdélyi magyarok a románságnak. Vissza nem kaptunk semmit. Még hálát sem. <<