
A kormány ismét az alkalmazottak spórolt pénzéből pótolná a nyugdíjalap hiányát, azaz beszüntetné a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulásokat. Az erről szóló híresztelések időről-időre szárnyra kelnek, ezzel a kormány vélhetően a közvéleményt teszteli, hogy mekkora felháborodást keltene, ha valóban felszámolnák vagy felfüggesztenék a nyugdíjrendszer második pillérét – véli Bíró Albin.
2018. május 23., 00:272018. május 23., 00:27
A kormány ismét az alkalmazottak spórolt pénzéből pótolná a nyugdíjalap hiányát, azaz beszüntetné a magánnyugdíjalaphoz való hozzájárulásokat. Az erről szóló híresztelések időről-időre szárnyra kelnek, ezzel a kormány vélhetően a közvéleményt teszteli, hogy mekkora felháborodást keltene, ha valóban felszámolnák vagy felfüggesztenék a nyugdíjrendszer második pillérét – véli Bíró Albin.
Az Országos Biztosítási Felügyelet (ASF) tagja emlékeztetett, az első pillér, vagyis az állami nyugdíjalap úgy működik, hogy amit ma a munkavállalók befizetnek, azt azonnal meg is kapják a nyugdíjasok. A második és a harmadik pillért 2007-ben éppen azért hozták létre, hogy a befizetők saját maguknak „spóroljanak”, s amit összegyűjtöttek, abból kapnak majd járadékot, ha nyugdíjba vonulnak. Gond, hogy felmérések szerint 5 alkalmazottból 4-nek nincs is tudomása arról, miként működik a több pilléres nyugdíjrendszer.
A 2007-ben bevezetett kötelező magánnyugdíj arról rendelkezik, hogy a munkavállalók számlájára, vagy magánnyugdíjalap-kezelőhöz az állam kötelezően átutalja a bruttó jövedelem 25 százalékát jelentő nyugdíjalap 3,7 százalékát – ez tavalyig 5,1 százalék volt –, így az elmúlt tíz évben a munkavállalók számláján hozzávetőleg 1500 eurónyi megtakarítás gyűlt össze, amit nyugdíjazásukkor kaphatnak meg. Ez az összeg jelenleg összesen mintegy 8 milliárd euróra rúg, ami csábító a kormány számára, hogy az államosítással az egyre súlyosabbá váló állami nyugdíjalap-hiányt pótolja.
Az elmúlt napokban ismét napirendre került a téma, amikor a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős minisztérium honlapjára felkerült az információ, miszerint idén július 1-je és december 31-e között 3,7 százalékról 0 százalékra csökkenne a magánnyugdíj-alapoknak átutalandó összeg. A kormány képviselői először azzal védekeztek, hogy csak lehetőségként merült fel a kötelező magánnyugdíj hozzájárulások felfüggesztése, és tévedésből került nyilvánosságra.
Hétfőn Eugen Teodorovici pénzügyminiszter azt nyilatkozta, hogy a kormány belső elemzést készít a magánnyugdíjalappal kapcsolatosan. Klaus Johannis államfő pedig kijelentette: „A kormányzati dilettantizmus határát súrolja, hogy pingpongot játszanak a nyilatkozatokkal: felszámolják, nem számolják fel, államosítják, nem államosítják, felfüggesztik, nem függesztik fel. Felszólítom a kormánykoalíciót, hogy térjen már magához, és egyszer és mindenkorra tisztázza szándékait a nyugdíjrendszer második pillérével kapcsolatosan.”
Bíró Albin szerint gazdasági szempontból nem lenne szerencsés döntés a kötelező magánnyugdíjalap felfüggesztése, hiszen a következő tíz évben, amikor a nyugdíjalap második pilléréhez elsőként hozzájárulók nyugalomba vonulnak, mintegy 3000 eurónyi megtakarítással rendelkeznének. A biztosítási szakértő ugyanakkor nem tartaná „gaztettnek” a második pillér megszüntetését, hiszen a rendszer államosítását már több ország meglépte. Így tett például Magyarország, viszont azzal az „erkölcsi fedezettel”, hogy ezáltal megszüntette a nemzetközi pénzintézetektől való függőségét.
Bíró úgy véli, a kötelező magánnyugdíj-alap államosítása azért nehézkes, mert ez a pénz mindenkinek a saját számláján van, nem lehet kiszámítani, „ki, hogyan nyeli le”. Másrészt a magánnyugdíjalapok több száz ügykezelőt foglalkoztatnak, így ők egyik napról a másikra munka nélkül maradnának, ha felfüggesztik a magánnyugdíj-hozzájárulást. <
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!