Hogy állnak az azonos nemű párok jogai máshol?

A nyugat-európai országok egyenlő jogokat írnak elő az azonos nemű párok számára is. Románia az utolsó 6 uniós állam közé tartozik, amelyekben nincs szabályozva a bejegyzett élettársi kapcsolat.

Bulgária, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Románia azok az uniós tagállamok, amelyek nem engedélyezik sem az azonos neműek házasságát, sem a bejegyzett élettársi kapcsolatot. A 28 tagállam közül 13-ban lehetséges a házasság, további kilencben pedig az élettársi kapcsolat.

Dánia volt az első európai ország, amely elismerte az azonos nemű személyek közti bejegyzett élettársi kapcsolatot, még 1999-ben.

Ezzel ellentétben, az első európai ország, amely betiltotta az azonos neműek házasságát Bulgária volt, 1991-ben. Majd következett Litvánia, Fehéroroszország, Moldova, Ukrajna, Lengyelország, Szerbia, Montenegró, Magyarország, Horvátország és Szlovákia, amelyek alkotmányukba foglalták, hogy a házasság egy férfi és egy nő között jöhet létre.

2001-ben Hollandia volt az első ország, amely legalizálta az azonos nemű párok házasságát, őket követte Belgium, Spanyolország, Norvégia, Svédország, Portugália, Izland, Dánia, Franciaország, Nagy Britannia, Luxemburg, Írország, Finnország, Málta és Németország.

A romániaiak által közkedvelt, jobb életszínvonalú országokban a társadalom egyre inkább az egyenlő jogok elfogadása felé tart. Németországban 2001 óta engedélyezett az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolata és 2017 óta a házassága is. Nagy Britanniában 2005 óra van lehetséges az élettársi kapcsolat és 2014 óta a házasság (Angliában, Walesben és Skóciában). Franciaországban 1999 óta van mód az élettársi viszony bejegyzésére, 2015 óta pedig a házasság is lehetséges. Svájc 2007 óta ismeri el az élettársi viszonyt, de létezik törvényjavaslat a házasság lehetővé tételére is.

Horvátországban is volt hasonló népszavazás

Horvátországban 2013-ban tartottak népszavazást a házasság alkotmányos meghatározásáról, amelyen a választásra jogosultak 37,9%-a vett részt és 65,87% arra szavazott, hogy a házasság csak egy férfi és egy nő között jöhet létre. Egy évvel később a horvát parlament elismerte az azonos nemű személyek jogát, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatban éljenek, és ugyanolyan jogokkal ruházta fel őket, mint a házastársakat, kivéve az örökbefogadást, viszont lehetővé teszi, hogy az egyik szülő partnere a gyerek nevelője legyen.

Ezzel a jogrenddel Horvátország az ILGA (The International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Intersex Association) nemzetközi szervezet által összeállított ranglista középmezőnyében helyezkedik el, 50%-os eredménnyel, Görögország és Írország szomszédságában A ranglista a többség és a szexuális kisebbségek közötti egyenlőséget veszi alapul.

Románia ugyanezen a ranglistán 20%-ot ér el, akárcsak Ukrajna és Litvánia.

Az ILGA térképén a legjobb eredményt Málta éri el 91%-al, majd Belgium (79%) és Norvégia (78%) következik. Ezekben az országokban tartják leginkább tiszteletben az emberi jogokat és közel teljes jogegyenlőséget biztosítanak. A ranglista alján olyan országokat találunk mint Oroszország (11%), Törökország (9%), Örményország (7%) és Azerbajdzsán (5%). Ezekre az országokra az emberi jogok súlyos megsértése és a diszkrimináció jellemző.

Ez év júniusában az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy Románia el kell ismerje az azonos nemű párok más uniós országban kötött házasságát. Továbbá a román alkotmánybíróság is elismerte, hogy két azonos nemű személy kapcsolata a magán- és családi élet körébe tartozik.

Legalább 30%-os részvételre van szükség

A család fogalmának meghatározását célzó alkotmánymódosító referendumra szombaton és vasárnap kerül sor. Hogy az eredmény érvényes legyen, legalább 5.685.517 személy kell leadja a szavazatát. A referendumot a Koalíció a családért nevű szervezet kezdeményezte, összegyűjtve a szükséges 3 millió aláírást.

Az új megfogalmazás értelmében „a család egy férfi és egy nő szabad választáson alapuló házasságán alapszik”. Eddig az alkotmány a „házastársak” kifejezést használta.

Az alkotmánymódosítást célzó törvénytervezetet május 9-én fogadta el a képviselőház, szeptember 11-én pedig a szenátus döntő házként hagyta jóvá.

A szexuális kisebbségek képviselői és a civil társadalom több tagja a referendum bojkottálása mellett foglalt állást, arra biztatva az embereket, hogy ne vegyenek részt a szavazáson.

(Mediafax)