Háromszék Brüsszelből nézve

Az RMDSZ európai parlamenti képviselője Tamás Sándor megyetanácselnökkel és Antal Árpád polgármesterrel tartott közös sajtóértekezletet Sepsiszentgyörgyön tegnap. A látogatás annak apropóján történt, hogy a három politikus éppen tíz évvel ezelőtt írta alá Déván a többség-szórvány együttműködési megállapodást, de azért nem igyekeztek „megjátszani”, hogy nem lenne kampányjellege is a vizitációnak.

A megállapodásról Tamás azt mondta: egy folyamatot indított el, amit aztán Fehér, Beszterce-Na­szód és más megyék követtek.
– A legfontosabbnak azt tartom, hogy előbb egy teremben voltunk, aztán egy kultúrotthonban, majd – és ez is rendkívül lényeges – igény volt az ottaniak részéről, hogy „kivigyék” a szabadba a magyar rendezvényeket, és ezáltal önbizalmat nyertek – mondta el Tamás Sándor, aki hozzátette: „árgusszemű feljelentők” tevékenysége nyomán a számvevőszék két hetet vizsgálta az ügyet, de nem talált semmi törvénytelenséget.

Próbáltuk a politikánkat úgy irányítani, hogy „ne csak a közigazgatási határig lássunk” – mondta Antal Árpád.
– Nem szerettük azt a „magányt”, amikor csak Hargita és Kovászna megyébe voltak „beszorulva” az önkormányzati vezetők, máshol mindenütt románok voltak a megyék és városok élén. Most is „átkacsintunk” más régiókba, és nemcsak szurkolunk, hanem segítünk is nekik, hogy pozícióba jussanak, hisz az erdélyi magyarság egy olyan test, amelyben minden közösség egy szerv, és a test csak akkor lesz erős, ha minden szerve egészséges – mondta a sepsiszentgyörgyi polgármester.

Winkler Gyula úgy értékelte – a szórvány-tömbmagyarság összefogásban az anyagiaknál is többet számít a „lelki segítség”. Fontosnak nevezte, hogy olyan – magyar szempontból fontos – ingatlanok, mint a piski fogadó, ahol Bem tábornok megszállt, vagy Bethlen Gábor szülőháza magyar tulajdonba került, és örömét fejezte ki, hogy októberben, a vajdahunyadi magyar ház bejáratánál felavatják a csernátoni Haszmann testvérek „eredeti székely kapuját”.

A jövőt illetően elmondta: 2021 és 2027 között Románia „dupla finanszírozást” kap az Európai Uniótól, hisz a nagyjából negyvenmilliárd eurós „rendes” költségvetés mellett még körülbelül ugyanennyit lehet lehívni az úgynevezett helyreállítási alapból.
– Az Európai Unió körülbelül 750 milliárd euró hitelt vesz fel, amit a mi gyerekeinknek kell megadniuk 2028 és 2058 között. Ebből nyolcvanmilliárd lejt költhet el Románia. Ha ezt nem arra költi, amire kell, ha nem munkahelyeket hoz létre, ha nem megerősíti gazdaságát, annak rendkívül negatív következményei lesznek. Azt gondolom, hogy éppen ezért arra van szükség, hogy az a kipróbált, tapasztalt csapat folytassa a tevékenységét, amely tudja, hogy miről szól ez a történet – szögezte le Winkler Gyula.