2017. június 26., 00:262017. június 26., 00:26
Máig vitatott kérdés a koraközépkori székely társadalom rétegekre tagoltsága. Miként már írtuk, Péterfi Bence szerint a valamikori, bizonyára vérségi alapon szerveződő székelységről szűkösek az adatok, biztos támpontokat a kutatás nem talált ez idáig. Léteznek viszont írásos dokumentumok is arról, hogy a 15–16. században már nemekre és ágakra oszlott a székelyek vezető rétege, bár ennek teljes szerkezetére eddig csak Marosszéken van bizonyíték.
Itt a széken belül négy nembe voltak a székelyek sorolva, egy nem négy ágra oszlott, azaz egy nemen belül 24 ág létezett. Valószínűsíthető, hogy másutt is ez a rendszer állt fenn, aminek egyik fő jellemzője, hogy a főbb tisztségeket úgy töltötték be, mint arra az ókori görögöktől kezdve sok más népnél látunk példát: mégpedig előre meghatározott sorrend szerint minden nem és minden ág sorra került. E rendszer nyilvánvalóan összefonódott a katonai kötelezettségekkel, aminek e népközösségnek eleget kellett tennie a magyar királyság szolgálatában.
A két fő tisztség a hadnagyság volt és székbíróság, azaz a hadi és az igazságszolgáltatási intézmények, melyek élén állókat lófők segítették munkájukban, ők bíráskodtak és irányították katonailag az egyes falvakat. E rendszer a 15. és 16. század fordulóján kezdett veszíteni jelentőségéből. A késő középkorban egy új, harmadik szerkezet épült rá az előző kettőre, ekkor már egyértelműen ún. főnépekre, lófőkre és köznépre (gyalogoknak is nevezték őket) oszlott a székely társadalom, és a tisztségviselés az első kettőre hárult.
Győrffy György úgy értelmezi az oklevelekben megjelenő genus megnevezést, hogy ez már a 14. század közepén az említett három rend meglétére vallana. Mindez vagyoni, befolyásbeli különbözőségekhez vezetett. A székely jog fennmaradt, a királlyal szemben hűtlen székely elkobzott vagyonának a székelységen belül kellett maradnia, az nem szállt a kincstárra, mint az ország más részein, de a főnépek és a vármegyék magyar nemessége egyre közelebb került egymáshoz, előbbiek közül egyesek birtokot szereztek a vármegyékben is, összeházasodtak a megyék nemességével – kialakulóban volt a későbbi székelyföldi arisztokrácia rétege.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!