
Be sem indult az országszerte tíz éve, euró százmilliókból elkezdett integrált hulladéklerakó-rendszer, a román kormány újabb stratégiát dolgozott ki. Bár az új elképzelés nem a mostaniak helyett van, hanem ezeket egészíti ki, a háromszéki szakemberek azt mondják: szerencsés lenne, ha hagynák már dolgozni őket.
2017. július 28., 00:342017. július 28., 00:34
Be sem indult az országszerte tíz éve, euró százmilliókból elkezdett integrált hulladéklerakó-rendszer, a román kormány újabb stratégiát dolgozott ki. Bár az új elképzelés nem a mostaniak helyett van, hanem ezeket egészíti ki, a háromszéki szakemberek azt mondják: szerencsés lenne, ha hagynák már dolgozni őket.
A legújabb elképzelés arról szól, hogy Kovászna, Brassó és Hargita megyéknek közösen kellene építenie egy hulladékégető állomást Brassó megyében, mert – elvben – semmilyen kezeletlen szemetet nem szabadna elhelyezni még az ökológiai szempontból „tiszta” gödrökbe sem. Ambrus József, a Kovászna Megye Integrált Hulladékgazdálkodási Rendszere Közösségi Fejlesztési Egyesület igazgatója azt mondja: „az elv hibátlan, csak a gyakorlatban nem működik”.
– Egy hulladékgazdálkodási rendszernek akkor van értelme, ha azt működtetni lehet. Most ha kitalálják, hogy Felsőlemhényből Fogarason túlra kell vinni a szemetet (a Brassó megye korántsem jelenti azt, hogy Brassó városa, bár az is távol van), az annyiba fog kerülni, hogy az emberek egyszerűen nem fogják kifizetni. Arról nem is beszélve, hogy nehéz lesz megmagyarázni nekik, miért kínlódtunk itt tíz éve, hogy húszmillió euróból építsünk egy lerakót, ha úgyis, háromszor annyi pénzért, Brassóba visszük a szemetet – mondja Ambrus.
Az igazgató szerint erre egyszerűen nincs szükség. Egyrészt meg kellene építeni az égetőt, amihez – szerény számítások szerint – Kovászna megyének 15 millió euróval kellene hozzájárulnia, másrészt, ezt követően, a mostaninál sokkal drágábban, oda kellene hordani a hulladék egy részét.
– Nekünk itt van a lécfalvi lerakó, szeptembertől működni fog. A megyében van négy bejáratott szemétbegyűjtő cég, amelyek, még ha vannak is néha kisebb fennakadások, tulajdonképpen olajozottan működnek. Ha kell, nem 15, hanem másfél millióból a célnak megfelelő mechanikai–biológiai kezelőrendszert építünk, ami kiváltja az égetőt. Számokkal be lehet bizonyítani, hogy Kovászna megye nem termel annyi szemetet, hogy azt gazdaságos legyen kivinni a megyéből. Akkor hagyják már, hogy dolgozzunk, ne mind bonyolítsák a feladatainkat! – mondja a szakember.
Kovászna megye évi mintegy 50 ezer tonna szemetet „termel”. Amikor az integrált hulladékgyűjtő központokra pénzt adott az unió, akkor hármas célkitűzést vállaltak a pályázók. Az első, hogy bezárják a régi szemétlerakókat – ez nálunk megtörtént. A második, hogy felépítik és működtetik az integrált rendszert – nálunk felépült, és gyakorlatilag minden készen áll arra, hogy működjön. A harmadik pedig az, hogy 2020-ra (ezt most próbálják 2025-re „kitolni”) a mostaninak felére csökkentik a lerakott szemetet. Ez azt jelenti, hogy fokozni kell a hulladék szelektív gyűjtését, és a mostaninál sokkal nagyobb figyelmet kell fektetni a biológiailag lebomló szemétre, hiszen ennek mennyisége – főleg vidéken – meghaladja a műanyaghulladékét. <<
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!