
Tüntetni készülnek az Uzon községbeli gazdák az egyre szaporodó vadkárok miatt. Nekik történetesen nem csak a medvével van meggyűlve a bajuk – bár tegnap már emberre támadt –, vaddisznóhordák, őzek teszik tönkre a bevetett területeket, és tapasztalataik alapján kártérítésben sem reménykedhetnek.
2017. június 28., 00:222017. június 28., 00:22
Tüntetni készülnek az Uzon községbeli gazdák az egyre szaporodó vadkárok miatt. Nekik történetesen nem csak a medvével van meggyűlve a bajuk – bár tegnap már emberre támadt –, vaddisznóhordák, őzek teszik tönkre a bevetett területeket, és tapasztalataik alapján kártérítésben sem reménykedhetnek.
Mivel szóban nagyon sokan jeleznek hasonló károkat, de a bürokráciától meghátrálva kevesen járják végig a procedúrát, hivatalosan „csak” négy júniusi esetet tart nyilván az uzoni polgármesteri hivatal. Szentiván, Uzon környékén 30–40 vaddisznóból álló konda garázdálkodik, a gazdák szerint a villanypásztorok sem hatékonyak már. „Előfordult, hogy kijárt a földtulajdonoshoz a kárfelmérő bizottság, megállapította a 20%-os kártételt, ám aznap éjjel visszajöttek a vadak, és a cukorrépa felét kitúrták – mesélte Szabó Anna alpolgármester, a kárfelmérő bizottság tagja. Uzon és Uzonfüzes között közel 50 őzből álló csorda él, ámbár azok inkább tavasszal rágják a friss vetést.
Múlt héten közgyűlést hívtak össze, az érintett vadászterületek elnökei, a környezetvédelmi hivatal szakemberei is jelen voltak. Sárkány Árpád, a Dél-Hargita Vadásztársaság elnöke és László Béla, a Kovászna Megyei Halász–Vadász Egyesület elnöke egyaránt megígérték, hajtásokat szerveznek, hogy távol tartsák a vaddisznókat a településektől, ennek látható hatása egyelőre nem mutatkozik.
A vadásztársaságok
térítsék meg
– Kihajtod ide, behajtod oda – mondja szkeptikusan Ráduly István polgármester, aki azt kéri a vadászoktól, hogy ne csak a medvekilövési kvóta visszaállítását kérjék, hanem jobban képviseljék a gazdák érdekeit azzal, hogy a kártérítést is határozottan kikövetelik. Illetve a parlamenti képviselőkhöz is fordul – ezúton is –, hogy foglalják törvénybe, a vaddisznó okozta károkat térítse meg a vadásztársaság, hiszen ők értékesítik a trófeákat.
Sárkány Árpád a maga során azt mondja, a vadállomány állami tulajdon, a vadásztársaság csak gondozza, adminisztrálja azt, és ha mindenki megteszi a kötelességét, a földeket például megfelelően őrzik, védik a gazdák, akkor az állam kárpótolja a károsultakat.
– A villanypásztornál hatékonyabbat eddig még nem találtak ki, a medve is csak akkor megy át rajta, ha az nincs bekapcsolva– szögezi le a Dél-Hargita Vadászegyesület elnöke. – A vadásztársaság továbbra is ingyen ad felszerelést azoknak, akik igénylik, nyilván, a hozzájuk tartozó vadászterületen. A panaszok nyomán a napokban hajtást szervezünk, és az erre a szezonra és erre a területre megszabott maximális kvótát – 30 vaddisznót – kilőjük. A hétvégén is öt vaddisznót lőttünk ki, anyakocákat nem bántottunk. Az őzek pedig nem okoznak károkat, a szakirodalom sem említ ilyesmit – zárta érvelését Sárkány.
Emberre támadt, kecskét ölt
Múlt hétvégén jelezte Ráduly István, Uzon község polgármestere, hogy Bikkfalva felső végében, 100 méterre a házaktól kószál egy kétbocsos anyamedve. Akkor még eloldalgott a kiabálás hatására, tegnap azonban emberre támadt. Fényes nappal!
Kótér Attila kora délután indult kecskéivel a patakra itatni, amikor a hátsó udvarán, a házához közel rátámadt a bundás. A védekező ember jobb karját érték a karmai, de szerencséjére csak a bőrét hasították fel, majd a támadó visszavonult, mert a kecske könnyebb zsákmánynak ígérkezett. Egy állatot ott helyben elkezdett elevenen marcangolni, ám az kiszabadult a fogai közül, így visszatért a másik kecskéért, amit elhurcolt körülbelül 300 méterre, a közvetlenül a falu szélétől kezdődő erdőig, és ott elkezdte elásni. Ezenkívül a gazda másik öt jószágának is nyoma veszett, ugyanis fejvesztve menekültek be az erdőbe.
Természetesen a polgármester riasztotta a területért felelős Dél-Hargita Vadásztársaságot, illetve Sárkány Árpádot, aki borúlátóan jósolta: ha ez a medve beszokik a faluba, sok jót nem várhatnak tőle. Ráadásul riasztólövéseket sem lehetett leadni, hiszen az a falu belterületén nem engedélyezett.
„Sorra került” Sepsibükszád is
Sepsibükszád eddig valahogy kimaradt azon falvak közül, ahova idén „benézett” a medve. A jelek szerint a látogatások nem maradnak el, csak „most került sorra” a település.
– „Medvézünk” minden nap – mondta érdeklődésünkre Bács Márton Csaba sepsibükszádi polgármester. – A tavaszi viszonylagos csend után az elmúlt két hétben négyszer is pusztított a medve a faluban. Előbb egy tehén esett áldozatul, majd kétszer egymás után méhkaptárokat szedett szét a vad, legutóbb két juhot és egy kecskét marcangolt szét. Összehívjuk a bizottságot, felmérjük a kárt, fotókat készítünk – már amikor van amiről, mert a minapi támadásból a juhnak csak a fejével maradtunk –, összeállítják az iratcsomót, elküldjük Brassóba, onnan jó esetben elküldik Bukarestbe, s azzal maradunk – legyintett lemondóan a polgármester.
A vaddisznók tavasszal túrták a határt, de ezek „csak” az elültetett magokat szedték ki a földből, nagyobb kár nem esett – tette hozzá. (erdély)
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!