Gazdasági, turisztikai fellendülés

Mint Adrian Vestea elmondta, kezdettől fogva régiós projektben gondolkodtak, melyhez megnyerték Kovászna megye és Sepsiszentgyörgy partnerségét is. Elismerte azt is, hogy a román kormánytól a Kovászna megyei képviselők közbenjárására kaptak először pénzt. Még nem kellett a reptér építésére igényelt 200 millió lejes hitelhez hozzányúlniuk, jelentette ki elégtétellel, majd hangsúlyozta, csakis közös projektekkel haladhat a régió.

Tamás Sándor háromszéki tanácselnök a brassói partnerekkel 12 éve fennálló jó intézményi és emberi együttműködésre tért ki felszólalásában, nemcsak a reptér kapcsán, hanem például az erdővidéki úthálózat felújítása vagy a tervezett Brassó-Bákó autósztráda projektben is.

Nehéz egy vezetőnek kitartani, amikor kevesen hisznek a tervekben, mondta Antal Árpád, de önbizalmat kell adjon, hogy a bukaresti „nem lehet”, „nem érdeke az országnak” jellegű vélemények után a kormány is utal a költségvetéséből a vidombáki reptérre, s ezt George Scripcaru is értékelte, aki továbbra is a Hargita, Kovászna megyével közösen megtervezett, integrált fejlesztést tartja célravezetőnek. A hátralevő munkálatokról, azok komplex voltáról Alexandru Anghel projektmenedzser beszélt röviden, ám több részletet a háromszéki sajtósoknak helyettese, a sepsiszentgyörgyi illetőségű szakember, Jakab-Barna István árult el.

A 12 ezer négyzetméter alapterületű terminál évi egymilliós utasforgalmat bír el, ezt a számot 5-8 év múlva számítják elérni, s szükség esetén bővíthető is az épület. Alagsorában zajlik majd a csomagok ellenőrzése, a földszinten a belföldi járatokra, az emeleten a külföldiekre jelentkeznek be, ott lesz a határátkelőpont, nemzetközi váróterem, biztonsági ellenőrzés is. Ugyan a terminál a leglátványosabb, de számtalan egyéb dolog szükséges még a működéshez, készen van már a leszállópálya, a gurulópálya, a három repülőgépnek helyet biztosító parkoló. Ezután kell meghatározni a repülőtér saját légterét, majd a leszállási-felszállási folyosókat. A korszerű rádiónavigációs eszközök lehetővé teszik, hogy a környékre jellemző ködben is biztonságban leszállhassanak a gépek. A jó feltételek vonzzák ide a légitársaságokat, amelyek nagyon érdeklődőnek bizonyulnak, mert potenciált látnak az utasforgalomban. Az Anghel által beharangozott virtuális légiirányító toronyról megtudhattuk, ez 2015-től létezik Európában, már működik Norvégiában, Angliában, Németországban, akár több repülőtér forgalmát is irányíthatja, és Szeben, Kolozsvár már érdeklődőnek is bizonyult. 2021-re tervezik befejezni az összes munkálatot. Az igényeket felmérték, Budapest várhatóan az első célpontok között lesz.

Mint Antal Árpádtól megtudtuk, Háromszék támogatásáért cserébe többek között azt kérte a repülőtér építtetőitől, hogy biztosítsák a többnyelvűséget, nyilván a magyar nyelven való tájékoztatást is a létesítményben.