FRISSÍTVE: "Kapzsisági illetéket" vet ki a román kormány a bankokra

A tárcavezető több mint egy órás sajtótájékoztatón vázolta a sürgősségi kormányrendelettel rövidesen bevezetendő adóügyi - a biztosítási, energetikai és bankpiacot is érintő - intézkedéseket és a kormány egyéb gazdaságpolitikai terveit.

Teodorovici szerint a "kapzsisági illetéket" azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Az illeték a bank aktíváinak 0,2 százalékától indul és a ROBOR jelenlegi, 3 százalékot meghaladó szintjénél már eléri a 0,9 százalékot.

A miniszter szerint az intézkedés az állampolgárok érdekeit védi. Magyarázatképpen felhívta a figyelmet arra, hogy a bankok előszeretettel fektetik biztonságos államkötvényekbe a pénzüket, mintsem a reálgazdaságot finanszírozzák, így a romániai cégek szerinte drágábban jutnak hitelekhez, mint külföldi versenytársaik. A magánszemélyeknek folyósított hiteleknél a bankok 8 százalék körüli kamatot alkalmaznak, míg a betétekre alig 2 százalék körüli kamatot fizetnek - példázta a bankok "kapzsiságát" a miniszter.

Teodorovici a kormány további szándékai között megemlítette, hogy jövő évtől kezdve megawattóránként 68 lejben (4730 forint) szabják meg a lakossági és ipari gázár felső határát. A kötelező magánnyugdíjalapok esetében lehetővé akarják tenni, hogy a befizető a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kétszázalékos illetékfizetési kötelezettség terhe mellett kivehesse pénzét az alapból.

Romániában idén januártól a munkavállalók bruttó bérének már csak 3,75 százalékát irányítják a magánnyugdíjalapot kezelő biztosítókhoz az eddigi 5,1 százalék helyett.

A pénzügyminiszter által vázolt intézkedéseket sürgősségi kormányrendelettel akarja életbe léptetni a román kormány.

Nem értem a "kapzsisági adót" - nyilatkozta kedden késő este Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) stratégiai főtanácsadója.

"A ROBOR szintjét az országban lejátszódó folyamatok határozzák meg. A ROBOR egy átlagkamat, amivel a bankok egymás között dolgoznak. (...) Mindenkinek, aki hitelt vesz fel, havonta egy bizonyos kamatot kell fizetnie, amihez hozzáadódik a ROBOR. (...) De nem értem a 'kapzsisági adót'. Ha a bankok maguk határoznák meg a ROBORT, akkor az állam azt mondhatná: te, akármelyik bank, kapzsi vagy, és én, az állam, az alkotmányban garantált jogommal élve, megadózlak. De nem így történik. A ROBOR-t az országban zajló egyes folyamatok, elsősorban az infláció határozza meg. Amikor két és fél éven keresztül az infláció alacsony volt, a ROBOR nulla egész valami százalék volt. Amikor tavaly októberben az infláció emelkedni kezdett, amit amúgy az állami hatóságok okoztak (...) a ROBOR is növekedésnek indult, mert a ROBOR és az infláció egy gazdaság sziámi ikrei" - magyarázata Vasilescu.

Ionel Dancă, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) szóvivője szerint a kormány "kapzsisága" tönkreteszi a gazdaság legfontosabb ágait.

Meglátása szerint a kormány "brutális beavatkozása" meg fogja zavarni a szabad piacot, elriasztja a befektetőket és romba dönti a hitelezési rendszert, aminek katasztrofális következményei lesznek a gazdaságra nézve.

Victor Ponta a Pro Románia párt elnöke rámutatott: Viorica Dăncilă miniszterelnök "hazudott", amikor kijelentette, hogy semmilyen új adót nem vezetnek be.

Ponta szerint nem világos, hogyha olyan nagyok az állami bevételek, amint mondják, és van pénz minden projektre, akkor "miért kell egyik adót a másik után bevezetni".

(MTI/Agerpres)