Fogytán a türelem Szotyorban, felkavarná az állóvizet a falufelelős

Szotyor egy sziget – nyomatékosította a falu nehéz helyzetét a gazdálkodók szemszögéből nézve Miklós András – mivel egyik oldalon az Olt, másik oldalon az épülő terelőút választja el a gazdákat a területeiktől. Éppen emiatt most az is felróják a sepsiszentgyörgyi önkormányzatnak, hogy a testület nem tudta megoldani, hogy az emberek átkelhessenek a terelőúton mezőgépeikkel. Abban a szakaszban, amikor Miklós András ezt kérte, már nem lehetett a terveken változtatni, érvelt a falufelelős. „Nincs az önkormányzatban senki, aki a falusiak sajátos igényeit szem előtt tartaná – állította.

Az is elégedetlenségre ad okot Szotyorban, hogy a városvezetés ugyan három éve választás elé állította a falubelieket azzal a kérdéssel, hogy földgázt kérnek vagy aszfaltozott utakat – mert aszfaltozás után már nem fektethetik le a gázvezetékeket –, azóta sem teljesült egyik sem, holott a helybéliek 95 százaléka igényelte a földgáz bevezetését. Ugyanilyen fajsúlyos ügy és nagy sérelem, hogy a középületek (óvóda, faluház, kultúrotthon) nincsenek rákötve a szennyvízhálózatra, noha azt már négy éve kiépítették a faluban.

Az eddigiekhez képest pozitívum, hogy a januárban igényelt fűnyírógépet nyáron megkapták, de az igazi megoldás az lenne, ha – ugyanúgy, mint a városban – a zöldövezet karbantartását is felvállalná egy cég, mert „az már nem működik, hogy a lekaszált fű fejében, amit az állatoknak adnak, valaki önkéntes munkát végez”, taglalta a falufelelős.

Az évértékelőben elhangzott, hogy volt néhány kultúresemény, illetve az önkormányzat támogatta a falunap megszervezését.

Miklós András szavazati jog nélkül képviseli Szotyort az önkormányzatban, de több eredmény elérését, és már a jövő évi választásokat szem előtt tartva úgy látná jónak, ha ez a helyzet annyiban változna, hogy a falu ügyeit a Magyar Polgári Erő képviseletében a testületbe bekerülő önkormányzati képviselők is támogatnák.

Igaz ugyan, hogy a törvény értelmében lehetne a településnek szavazati joggal bíró önkormányzati képviselője is, de ő egyedül nem érne el annyi eredményt, mint egy falufelelős, akit egy csapat támogat. Miklós András azt a lehetőséget sem találja jónak, hogy valamelyik politikai alakulat jelöltjeként bekerüljön a képviselő-testületbe egy olyan tanácsos, aki ugyan szotyori lakhelyű, de nem képviseli a közösséget, és őt sem támogatják falusfelei. „Legyen csak választott képviselője Szotyornak!”, osztotta meg nyomatékos óhaját a falugondnok.