Felmérés: az erdélyi magyarok tíz százaléka tekinti hazájának Romániát

Az erdélyi magyarokra reprezentatív, 1218 fős minta 2021. júliusi lekérdezésével készített felmérést a Bálványos Intézet és a Transylvania Inquiry közvélemény-kutatók képviselői, Toró Tibor és Kiss Tamás ismertették szerdán egy kolozsvári sajtótájékoztatón. A sajtótájékoztató közleménye szerint a kérdőíves vizsgálat célja a romániai magyarok identitásstruktúrájának és nemzetkoncepciójának, valamint Magyarországgal való viszonyának vizsgálata volt.

Az eredményeket az MTA Kisebbségkutató Intézet 2007-es és 2010-es, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet 2013-as, a Kvantum Research 2016-as, valamint a Bálványos Intézet 2019-es, hasonló tematikájú vizsgálatainak az eredményeivel is összevetették, és a vélekedések alakulására vonatkozóan is következtetéseket vontak le.

A közvélemény-kutatásban megkérdezettek túlnyomó többsége (89 százalék) úgy gondolja, hogy az erdélyi magyarok részét képezik a magyar nemzetnek, és továbbra is elenyésző azok aránya, akik ezzel nem értenek egyet. A megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy a romániai magyarok részét képezik a román nemzetnek. Ez az arány magasabb a 2013-as, valamint a 2019-es, de alacsonyabb a 2010-es és a 2016-os adatoknál. A személyes formában megfogalmazott kérdés tekintetében sem történt változás, továbbra is többen vannak azok, akik nem tartják magukat a román nemzet tagjának.

A romániai magyarok elsősorban Erdélyt tekintik hazájuknak (47 százalék) és szülőföldjüknek (43 százalék). Ennél kisebb területi egység (Székelyföld, Partium, Bánság, az adott település) szerepelt a hazára adott válaszok 37, a szülőföldre adott válaszok 48 százalékában. Magyarország vagy a Kárpát-medence említése a válaszokban elenyésző. Romániát a megkérdezettek 10 százaléka tekintette hazájának és 5 százaléka szülőföldjének.

A kutatók megállapították, hogy az elmúlt évtizedben egyre csökkent azok aránya, akik Romániát tekintik hazájuknak, szülőföldjüknek, és egyértelműen nőtt azoké, akik az Erdélynél kisebb régiókat jelölték meg hazájuknak, szülőföldjüknek.

A kutatók az elmúlt évek szimbolikus konfliktusainak tulajdonították, hogy 66-ról 73 százalékra növekedett azok aránya, akik pozitív kötődést éreznek a székely zászlóhoz. A román és a magyar zászlóhoz kapcsolódó attitűdök alig változtak.

A nemzeti identitással kapcsolatos legfontosabb változás a nemzettagság kritériumai tekintetében következett be. A felmérés a megkérdezettek konszenzusát mutatta abban a tekintetben, hogy a magyar nemzettagságot meghatározó legfontosabb kritériumok a következők: az illető önmagát magyarnak tartsa (98 százalék), ismerje a magyar nyelvet (96 százalék), és magyar származású legyen. A magyar állampolgárság azonban eddig nem tartozott a nemzettagságot meghatározó elemek közé. 2016-ban a megkérdezettek mindössze 26 százaléka gondolta azt, hogy "ahhoz, hogy valaki igazi magyar legyen", magyar állampolgárnak is kell lennie. Ez az arány 2021-re 52 százalékra módosult. Ez azt jelenti, hogy többségbe kerültek azok, akik a magyar állampolgárságot az identitást meghatározó fontos elemnek gondolják.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) mondta azt, hogy "nagyon büszke", 40 százalékuk pedig, hogy "büszke a magyarságára". Azok aránya, akik identitásukra nem büszkék, elenyésző (4 százalék) volt.

A közvélemény-kutatásból arra is fény derült, hogy a magyar állampolgársággal is rendelkező erdélyi magyarok 42 százaléka venne részt a magyarországi parlamenti választásokon, jelentős többségük a Fideszt támogatná.

A felnőtt korú erdélyi magyar lakosság körülbelül 60 százaléka igényelte a magyar állampolgárságot és az elmúlt évek méréseihez hasonlóan körülbelül 25 százalék nem szándékozik igényelni. Az állampolgársággal rendelkezők 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy részt venne a magyarországi országgyűlési választásokon.

A pártpreferencia tekintetében nem történt változás: az állampolgársággal rendelkező, szavazni szándékozó erdélyi magyarok túlnyomó többsége (83 százalék) a Fideszre szavazna. A legnépszerűbb ellenzéki párt, a Jobbik erdélyi támogatottsága 4 százalékos. A közös ellenzéki lista nem mozgósítja az erdélyi ellenzéki szavazókat. Míg az ellenzéki pártok támogatottsága összesen 7 százalékot tesz ki, addig a közös listára a megkérdezettek mindössze 3 százaléka szavazna.

A választásokon részt venni szándékozó erdélyi magyarok 57 százaléka nyilatkozta, hogy tisztában van a választási folyamattal, de fele azt közölte: jobban örülne, ha segítene neki valaki a választási procedúrában. A megkérdezettek 32 százaléka válaszolta, hogy nem tudná egyedül a regisztrációs folyamatot végigcsinálni, 26 százalék pedig azt, hogy nem tudja, hogyan kell kitölteni a levélszavazathoz mellékelt űrlapot.

A felmérésből kiderült: a válaszadók leginkább az erdélyi magyar politika iránt érdeklődnek (38 százalék), ezt követi a magyarországi politika (25 százalék), legkevésbé pedig a romániai politika érdekli őket (16 százalék).

Az erdélyi magyarok körében továbbra is Orbán Viktor a legismertebb és legrokonszenvesebb politikus. A megkérdezettek 94 százaléka ismeri, 89 százaléka rokonszenvesnek tartja. A miniszterelnök mindkét területen megelőzi Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét (89, valamint 78 százalék). Orbán Viktor mellett három magyarországi politikus ismertsége haladja meg az 50 százalékot: Gyurcsány Ferenc (83 százalék), Szijjártó Péter (69 százalék) és Karácsony Gergely (59 százalék).

Míg a kormánypárti politikusok rokonszenvindexe pozitív, addig valamennyi ellenzéki politikusé negatív. A legelutasítottabb magyarországi politikus továbbra is Gyurcsány Ferenc (77 százalék), őt Dobrev Klára és Karácsony Gergely követi 45-45 százalékkal.

A felmérés arra is rávilágított, hogy 2013 óta csökkent az erdélyi magyaroknak a magyarországi politikával kapcsolatos tájékozottsága.

(MTI)