Felmérés: a romániai lakosság 55 százaléka még idén be akarja oltatni magát koronavírus ellen

A felmérést az INSCOP közvélemény-kutató intézet készítette a Babeş-Bolyai Tudományegyetem keretében működő kommunikációkutatási és társadalmi innovációs központtal partnerségben, a STRATEGIC Thinking Group megrendelésére.

A közvélemény-kutatás során megkérdezettek 55,2 százaléka azt mondta, hogy még idén be akarja oltatni magát koronavírus ellen, 39,4 százalék nem tervezi ezt tenni, 5,4 százalék pedig nem tudja vagy nem válaszolt a kérdésre. Az oltást kérni szándékozók 42 százaléka 19 és 29 év közötti. Azok közül, akik nem kérik a vakcinát, 49 százalék azt állította, hogy döntése végleges, 49 százalék pedig nem tartja kizártnak, hogy változtat álláspontján. 2% nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Az oltást elutasítók a leggyakrabban azzal indokolják döntésüket, hogy tartanak az esetleges mellékhatásoktól - 30,9%, vagy nem bíznak a vakcina hatékonyságában - 26,8 százalék, vagy kevés információval rendelkeznek a koronavírus elleni immunizálásról - 14,7 százalék. Ugyanakkor az oltást elutasítók 12,7 százaléka azért nem oltatja be magát, mert nem hisz a vírus létezésében, 5,8 százalék pedig mindenféle oltást ellenez.

A felmérés szerint a román állampolgárok 68,3 százaléka gondolja úgy, hogy a koronavírus-járvány létezik és veszélyes, 17,2 százalék hisz ugyan a vírus létezésében, de nem tartja veszélyesnek azt, 10,4 százalék szerint minden hazugság ezzel kapcsolatban, 4 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A válaszadók 76,6 százaléka szerint az oltás a leghatékonyabb módja a bizonyos betegségek elleni védekezésnek, 21,4 százalék nem ért egyet ezzel, 1,9 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A megkérdezettek 62,4 százaléka bízik az oltásokkal kapcsolatos hivatalos információkban, 33,9 százalék nem bízik ezekben, 3,7 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A felmérésben részt vevők csaknem háromnegyede, 70,4 százaléka véli úgy, hogy az oltás jótékony hatásai felülmúlják a kockázatokat, 21,4 százalék nem ért egyet ezzel, 8,1 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A válaszadók 65,8 százaléka bevallása szerint nem kapott semmiféle oltást az elmúlt öt évben, 12,7 százalék egyszer oltatta be magát, 7,8 százalék két-három oltást kapott az elmúlt öt évben, 12,7 százalék minden évben beadatott egy-egy oltást az elmúlt öt év során, 0,5 százalék minden évben többet is, 0,6 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A romániaiak 54,8 százaléka véli úgy, hogy tömeges oltással megállítható a járvány, 33,7 százalék nem ért egyet ezzel, 11,5 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A megkérdezettek 83 százaléka szerint a koronavírus elleni oltásnak opcionálisnak kellene lennie, 16,4 százalék szerint kötelező kellene hogy legyen, 0,6 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

Arra a kérdésre, hogy miként lehetne növelni a koronavírus elleni vakcinákkal szembeni bizalmat, 23,5 százalék azt válaszolta, hogy ehhez arra volna szükség, hogy kevés esetben regisztráljanak mellékhatásokat, 22,4 százalék úgy véli, hogy nőne a bizalom, ha nagyobb arányban oltatnák be magukat az egészségügyi dolgozók, 13,1 százalék szerint ez akkor következik be, ha más országokban magas lesz a beoltottsági ráta, 10,3 százalék szerint az egyes országok vezetői - államfők, miniszterelnökök, miniszterek - beoltása növelné a bizalmat. 22,5 százalék azt mondta, hogy semmi nem növelné az oltással szembeni bizalmát, 8,1 százalék pedig nem tudott vagy nem akart válaszolni a kérdésre.

A megkérdezettek többsége (54,2%) bízik vagy nagyon bízik az uniós országok illetékes intézményei által végzett oltásengedélyezési eljárásokban, 50,4%-a bízik vagy nagyon bízik az Amerikai Egyesült Államokban végzett ilyen eljárásokban, 45 százalék pedig bízik vagy nagyon bízik a romániai engedélyezési eljárásokban. A hasonló kínai, illetve oroszországi eljárásokban a válaszadók 26,3, illetve 25,9%-a bízik.

A felmérés január 13-a és február 3-a között készült 1200 személy megkérdezésével, a hibahatár 2,8%.

(Agerpres)