Farsangfarki mulatságok Háromszéken

Véget ért a farsang, a vigasságok, mulatságok, bolondozások ideje. A háromszéki óvodás és kisiskolás gyerekek is maskarába bújtak, énekeltek, táncoltak, hogy elijesszék a telet. Az alábbiakban farsangi összeállításunkat olvashatják.

Döme látogatóba ment

A sepsiszentgyörgyi Benedek Elek Napközi Otthon Napsugár középcsoportosai farsang farkának közelségében bepakolták jelmezeiket és fotosmartonosi barátaikhoz mentek mulatozni. Vitték Dömét, a másfél méteresre nőtt szalmabábut, aki folyton-folyvást a télre emlékeztette őket. A kicsik bemutatták jelmezeiket, királylányok, boszorkányok, mesehősök, sárkányok és szuperhősök sorakoztak, énekeltek és mókáztak. Az eseményre meghívták Kocsis Hunor oktatót is, aki táncházas mulatságot varázsolt a vidámságba öltöztetett vidéki kultúrotthonba. Volt itt minden: móka, kacagás, szülők által sütött farsangi fánk és sütemény, illetve ott gőzölgött a fotosmartonosiak gyógynövényes, citromos teája is. 

Az oklevelek kiosztását követően a telet jelképező szalmabábu kikerült a hideg szélbe, és a kicsik legnagyobb csodálkozására lángot kapott a szalmaszál, hamu borította Döme makacs ragaszkodását. „Jaj, ne vigyék arra, mert megakad a karja, és vissza jő a nyakamra” – így siratták kicsik és nagyok a telet, a kibukkanó napsugár azonban rámosolygott a világra, bátorító üzenete szerint egészséget, örömet, boldogságot hoz a szárba szökkenő tavasz. És természetesen megtartja az évek, évtizedek óta fennálló barátságokat is. A farsangi mulatság a „Barátság Játéka” nevelési projekt része, a találkozást, az együttlétet a szülői közösség támogatta, köszönet érte. (Bartók Emese, Bálint Enikő, Incze Mária óvónők)

Közös szülő-gyerek tevékenység

Manók és óriások közösen ünnepelték a tavasz érkezését a megyeszékhelyi Árvácska Napközi Otthon Csibészek kiscsoportjában. Rendhagyó módon a szülők és gyerekek közös tevékenységben vettek részt az óvónők irányításával, amely során elkészítették saját álarcaikat, és ezek mögé bújva búcsúztatták a telet. A cicák és királynők, az egerek és a bohócok az óriásokkal kézen fogva járták a táncot a farsangi zenére. A hangulatot fokozta egyes szülők lelkiismeretes helytállása, hiszen farsangi fánkkal fűszerezték meg az eseményt. A gyermekek öröme a szülőkből is előcsalogatta a játékos kedvet, így sikerült olyan farsangi búcsúztatót rendezni, amely kötetlennek, egyedinek és sikeresnek bizonyult. Az ünnep hangulatában a szülők és gyermekeik közös öröme nem csak egy közvetlen, tartalmas kikapcsolódást jelentett, hanem hozzájárult a csoportkohézió pozitív irányú fejlődéséhez is. (Ferencz Mária Gyöngyvér. Fotó: Kövári József)

Tamásfalván is elkergették a telet

Idén is remek műsorral álltak színpadra a helyi kultúrotthonban a Thúri Gergely I-VIII. osztályos iskola tanulói, valamint az óvodások apraja és nagyja. Az óvodások kedvükre táncoltak a színpadon Jancsi bohóc társaságában, aki csak úgy varázsolta elő a szebbnél szebb mesefigurákat, ügyesebbnél ügyesebb kis óvodások személyében.

A kisiskolások műsorát sem a gólya hozta, mindannyian mosolyt csaltak a nézők arcára. Volt ott mindenféle fura alak, aki nem hiszi, járjon utána. Az V-VIII. osztályos tanulók remek koreográfiát állítottak össze osztályfőnökük segítségével. Egy szó mint száz, remek alkalom volt a mulatozásra, aki ott volt, csak azt bánta volna, ha ott nem lett volna. A nőszövetségnek köszönhetően kürtőskalácsot, az iskola közösségének jóvoltából pedig tombolatárgyakat kapott a díszes farsangoló publikum. Immáron hagyománnyá vált a tanári kar által összeállított farsangi mókázás is. Az idén a tanárok boszorkányoknak öltözve ropták a táncot, ezzel bátorítást adva kicsiknek és nagyoknak, valamint megőrizve a régi idők farsangi hangulatát, amikor felnőtt és gyermek maskarások ropták a táncot a faluban házagolva. (A szervezők)

Cserkészek farsangja

Február 24-én Kézdialmáson búcsúztatták a telet a cserkészek. A cserkészfarsangra Zágonból, Torjáról, Kézdiszentlélekről, Gelencéről, Ozsdoláról, Bereckből, Kézdivásárhelyről és Kézdialmásból több mint 150 cserkész érkezett, hogy együtt égessék el a telet jelképező Samut. A rendezvényen minden csapat rövid szórakoztató jelenetet mutatott be, majd Marthi Jenő táncmester vezetésével néptáncot tanultak a résztvevők, ahol majdnem kirúgták az oldalát a kicsinek bizonyuló kultúrotthonnak. A szeretetlakoma után nagy nehezen sikerült elkészíteni a hagyományos csoportképet, majd bábuégetéssel ért véget a rendezvény.

Ínycsiklandozó finom fánk

A Hófehérke Napközi Otthon Csibészkék nagycsoportja a kilyéni Székely Potsa Rehabilitációs Központba járó gyermekekkel közösen farsangolt. Mi, a Csibészkék vendégül láttuk a kilyéni gyermekeket, s már reggeltől mókával, mulatsággal, jókedvvel ünnepeltünk. Megcsodáltuk a különböző ötletes, színes jelmezeket, melyek közt volt pillangó, tündér, az éjszaka hercegnője,   Hamupipőke, a keresztes lovagok, a török basa, katicabogár, a nagy piros orrú bohóc, a denevér és még sok különleges maskarás. Jókedvünket fokozva, ügyességi és szórakoztató játékokat vettünk elő tarisznyánkból, mint a kocsitekerő, zoknipárosító és férficipőben szaladás a cigányné szoknyájához, majd táncra perdülve folytattuk a dínom-dánomot. Ínycsiklandozó, finom fánk illata csalogatott a terített asztal mellé, amit jóízűen fogyasztottunk el. Ezután kivonultunk, mivel eljött az ideje Jenő bá és Angella télűző kiszebábok elégetésének, így a gyermekek csujjogtatójától, rigmusaitól, mondókáitól és énekétől volt hangos az óvoda udvara.

(Bedőházi Emese Aranka, Kádár Noémi Márta, Sala Kincső, Székely Csaba programfelelősök)

Elza hercegnő, a tűzoltók és Pókember

A kézdivásárhelyi Manócska Napközi Otthon déli óvodája Katicabogárkák csoportjának óvodásai nem bízták a véletlenre a télűzést, hiszen pénteken és hétfőn is farsangoltak. Cserei Izabella óvónő kis emberpalántái, bekapcsolódva az öko-farsangba, péntek délelőtt az otthonról hozott használt ruhákból maguk által szabott, díszített madárijesztő-jelmezekben járták körbe az óvodát. Hétfő délután mindenki a maga által választott maskarába bújva parádézott végig a rajzaikkal díszített termen, majd egyenként mutatták be jelmezeiket. A lányok közül többen a Jégvarázs Elza hercegnőjének, a fiúk közül meg tűzoltónak öltöztek, de láthattunk krokodilt, autót, pillangót, robotot és ott volt Pókember is. Miután a kicsik besöpörték a megérdemelt tapsokat, táncra perdültek, majd elfogyasztották a farsangi finomságokat, és estébe nyúlóan játszottak. Az óvónő lapunknak elmondta, nem készültek különösen az eseményre, a verseket a kicsik otthon szüleikkel, nagyszüleikkel tanulták meg. „Örülök, hogy a visszahúzódóbb gyerekek is megmutatták magukat, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a szülők kivették részüket a készülődésből, és jó volt látni, hogy senki nem sietett haza, vélhetően mindenki jól érezte magát.” (daczó) Fotó: Ráduly Attila

Télűzés a Colan-iskolában

A sepsiszentgyörgyi Nicolae Colan Általános Iskola diákjai egész napos mulatságon vehettek részt február 24-én: míg a kisdiákok a délelőtt folyamán hangos zeneszóval, jókedvvel, szalmabábu-égetéssel búcsúztatták a telet, a felső tagozat tanulói estébe nyúló programnak örvendhettek. A VI. B osztály diákjai rövid farsangi jelenetet adtak elő, majd sorra bemutatkoztak a különböző jelmezbe öltözött gyerekek. A szervezők fánkkal vendégelték meg a jelenlévőket, majd tombolahúzásra is sor került, ezt követően pedig a táncé lett a főszerep. (Szonda Kinga) 

Vidám téltemetés a Vackorban

Vígság, bolondozás, tánc, mulatság, jókedv, huncutság jegyében teltek napjaink a farsang utolsó hetében a Vackor oviban. A többnapos farsangi projekt ideje alatt fontosnak tartottuk, hogy szokásainknak híven, nagy figyelmet szenteljünk a néphagyomány értékeinek ápolására. Beszéltünk az ünnephez kapcsolódó népszokásokról, vidám verseket, meséket mondogattunk, farsangi dalokat énekeltünk a gyermekekkel. Maskarákat készítettünk, felelevenítettünk régi, az ünnepkörhöz kapcsolódó szokásokat.
A gyerkőcök kedvük szerint érdekesebbnél érdekesebb jelmezekbe bújtak, szívesen cseréltek egymással maskarákat, egymáson jóízűen mulatva vigadoztak, így a napok jókedvű bolondozással teltek.

A legmaradandóbb élményt a szalmabábu elkészítése nyújtotta: a régi szokásokhoz híven, Illés, a kiszebáb az idén is megelevenedett a szalmát tömködő szorgos kiskezek alatt, igaz, a feje akkora lett, mint egy „nagy fej káposzta”, az orra, „mint egy nagy sós uborka” és a szája „mint a kemence szája”. A gyerekek ünnepi ruhába öltöztették Illést, átesett a keresztelés vizén, és „lelkileg” felkészítették a nagy eseményre, amikor neki jutott az a megtiszteltetés, hogy azon a bizonyos keddi napon, azaz húshagyó kedden segítsen abban, hogy elűzzük a telet, a rosszat, a gonoszt, és végre tiszta szívvel, tárt karokkal várhassuk a kikeletet.

Ezt a fontos pillanatot nagy odafigyeléssel megszerveztük, igazi, zenés mulatságot varázsoltunk. A bábuégetés fergeteges táncházzal kezdődött, ahol a kis és nagyobbacska táncoló lábacskák alá a Folker együttes tagjai húzták a talpalávalót. Lőrinczi Zsolt szívesen megmutatta a gyerekeknek, hogy a „bálna” alakú érdekes hangszer, a koboz milyen hangokat varázsol a húrjaiból, Melkuhn Róbert pásztorfurulyája mindezt csak érdekesebbé, szebbé tette, és Veres Hunor „rendes” hegedűje is olyan igazi vendégzenész módjára csengett, hogy mindenki csodájára járt.
Miután a felcsíki és moldvai muzsikára jól eljártuk Illés nótáját, a vidám gyülekezet apraja-nagyja, a pap, a feleség és a gyászba borult siratóasszonyok elkísérték a dagasztótekenőbe fektetett Illést az utolsó vidám, farsangi útjára. Nagy volt a bánat, de még nagyobb a vigalom. A pap méltóképpen elbúcsúztatta a farsangi távozót, a felesége elég szépen elsiratta párját, a siratóasszonyok jajgatása pedig elolvasztotta az utolsó hófoltokat is a kertben, a vidám, „gyászoló” gyermeksereg pedig olyan hangosan jajgatott és kiáltotta, hogy: „Jöjjön a meleg, vesszen a tél!”, hogy még talán jövőre is jut belőle.

Drága Illés szalmatestének lángjába dobáltunk minden rosszat: huncutságot, hazugságot, betegséget, verekedést, civakodást, szófogadatlanságot, bánatot, majd az utolsó füstfoszlányt elnyomó fánk illata keltette fel a farsangoló csapat kíváncsiságát. Mire feleszméltünk volna, máris a cukortól fehér ujjacskák nyalogatására lehettünk figyelmesek, mosolygós cukros szájacskák kérdezték buzgón, hogy: „Van még pánk?”  Amire ez a csodás ceremónia lezajlott a nap is melegebben, fényesebben kezdett ragyogni, meghallgatva az őszinte gyerekkívánságokat, majd, mint akik jól elvégezték dolgukat, büszkén, sáros csizmácskáinkkal a kezünkben felballagtunk a lépcsőn ki-ki a maga szállására. A csillogó szemű, piros arcú, apró farsangolók lelkesen mondogatták: „Na, ez jó volt!” „Jöjjön a meleg, vesszen a tél!” szíveinkben is, minden olyan alkalommal bár, amikor ilyen sikeres eseményt tudhatunk magunk mögött.

Bimbó Zita óvónő

Életre kelt Hófehérke meséje

A megszokott jégkarnevál helyett idén zenés-táncos mulatsággal ünnepelték a farsangot a kézdivásárhelyi Petőfi Sándor Általános Iskola felső tagozatos diákjai és tanáraik. A múlt pénteki eseményre változatos témákat jelenítettek meg a gyerekek: az ötödikesek jóvoltából életre kelt Hófehérke meséje és vicces divatbemutató csalt mosolyt az arcokra, a hatodikosok lakodalmasokká, tanárokká és vad motorosokká vedlettek át, az egyik hetedik osztály az arisztokraták világába kalauzolt, míg a másik a legszakibb szakikat hozta el. Végül, de nem utolsó sorban a nyolcadikosok a sokszínűséget és a felnőtté válást mutatták be. A jó hangulatú rendezvényről természetesen a fánk sem hiányozhatott, amiért a szervezők ezúton is köszönetet mondanak a Rózsa vendéglő tulajdonosának. (kc)

További fotók: itt