Erdei séta Sugás felé

A város helyi fejlesztési tervének részeként beterjesztett kalandpark tervéről úgy szavaztak a tanácstagok, hogy nem tudhattak arról, a város turisztikai vonz­erejének fokozását szolgáló objektumot egy befektetői csoport valósítaná meg, legalábbis a tanácshatározat-tervezetben nincs erre utaló információ. A helyszínről és adottságairól sem tudhattak, ha ilyen könnyen rábólintottak a projektre – véli Toró Attila, aki azt is felrója nekik, terepen sem vették szemügyre azt. Ugyanakkor a közmeghallgatást is félrevezető módon hirdette meg a hivatal – állítja és bizonyítja Toró.
Tegnapi sétánkon a Honvéd-kúttól indulva körbejártuk a leendő parkot, fel a Lóré pusztájáig, onnan a Debren-patak partján értünk vissza a főútra.

A Honvéd kút fölötti Erős-oldalon elterülő 14 hektáros terület számos kiemelt természeti értéknek a lelőhelye, például a bánáti sáfránynak, illetve a park területével határos részen él a Boldogasszony papucsa, amely 1938 óta védett, jelenleg az első Románia védett növényeinek a listáján. Ha nem is tapossák majd ki a látogatók, nem biztos, hogy a fokozott forgalom mellett megőrizhető. A ritkuló állományú, veszélyeztetett, védett szarvasbogár, amely 2015-ben az év bogara volt, szintén az öreg tölgyekhez kötődik.

A patakon túli tölgyes magrezervátum, kiemelkedő genetikai védettségű erdő. A parknak kijelölt terület egy része Natura 2000-re madárvédelmi terület. A kalandpark 12 hektáron terülne el, ennek jó része fás legelő, több száz éves jelölő fákkal, amelyek a jelenlegi kultúrerdőkben már nincsenek, ezeknek szintén kiemelt értéke van – mondta Csákány László. Az azokon levő öreg fák, amelyek között több száz éves is van, olyan életerős biológiai szaporítóanyagot szolgáltatnak, hogy ezek magjai által próbálják külföldön is újra meghonosítani őket. – Nem kezeljük kellő komolysággal az értékeinket – nyugtázta Csákány László.

Az oktató-szórakoztató jellegű szabadidő-központba tervezett tó biztosan tönkretenné a pár száz méterrel lejjebb levő, közkedvelt források vizét, a régiek Honvéd-forrásokként emlegetik őket, ma is rendszeresen hordják a városiak a tiszta vizet innen. A konstruktív kritika érdekében tudnának-e jobb helyszínt javasolni a turisztikai objektumnak? – kérdeztük mindkét környezetvédőt.

– Nem az a feladatunk, hogy nekik új helyet keressünk, de alternatívát, megoldást tudnánk javasolni – mondta Csákány. – Van egy természeti örökségünk, illetve egy gazdasági örökségünk, utóbbinak inkább a maradványai, így a város Brassó felőli kijáratánál látnánk jobbnak átalakítani a lerobbant iparnegyedet, minthogy egy természeti örökséget tönkretegyünk. A városvezetés nem érthet mindenhez is, de megvan a lehetősége, hogy szakértőket alkalmazzon, konzultáljon hozzáértő civil tudományos vagy civil szervezetekkel. <<