A kulturális események egybeesése ellenére Hencz Hilda Magyar Bukarest című könyvének péntek esti bemutatóján megtelt résztvevőkkel a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme. A fokozott érdeklődést viszont ezúttal nem a számunkra eddig ismeretlen szerző személye, hanem az általa választott és kötetében kibontott téma gerjesztette. Ez pedig nem más, mint a bukaresti, illetve tágabb értelemben az általunk Regátnak nevezett Órománián belüli magyarság máig titkolt múltja és jelene.
2017. április 11., 00:312017. április 11., 00:31
A kulturális események egybeesése ellenére Hencz Hilda Magyar Bukarest című könyvének péntek esti bemutatóján megtelt résztvevőkkel a Bod Péter Megyei Könyvtár Gábor Áron-terme. A fokozott érdeklődést viszont ezúttal nem a számunkra eddig ismeretlen szerző személye, hanem az általa választott és kötetében kibontott téma gerjesztette. Ez pedig nem más, mint a bukaresti, illetve tágabb értelemben az általunk Regátnak nevezett Órománián belüli magyarság máig titkolt múltja és jelene.
Hiánypótló munkát tartunk a kezünkben, ugyanis eddig nem került olyan magyar történész, aki átfogóan és korokon átívelően, vagyis a kezdetektől napjainkig foglalkozott volna a román fővárosban valamikor tömegesen jelen lévő és ma is létező magyarság sorsának alakulásával. És ezt ráadásul nem is szakmai kötelezettségből, hanem a közössége iránt érzett felelősségtudat hatására tette, hiszen filológia szakot végzett. Így viszont elhatározása egy őseit tisztelő és származását vállaló személyre vall. Egy olyan egyéniségre, aki annak ellenére is megőrizte magyar lelkületét, hogy román környezetben élt. Aki az elemitől az egyetemig román nyelven tanult, mégis választékosan ír és olvas magyarul – derült ki a szerzővel beszélgető Farkas Réka újságíró bevezetőjéből.
Azt viszont már a Hencz Hildától tudhattuk meg, hogy a román főváros és általában az egykori román vajdaságokban élő magyarok történelme iránti érdeklődése az 1991-es bukaresti református találkozón csírázott ki, melyen megismerkedett Koós Ferenc életművével. Ő ugyanis református lelkészi szolgálatának tizenkét éve alatt (1855–1867) nemcsak új templomot épített ott, hanem magyar nyelvű iskolát hozott létre, és folyóiratot indított. Szárba pedig éppen Sepsiszentgyörgy kapcsán szökkent, miután meghívót kapott a romániai magyar könyvtárosok 1993-ban lezajlott tudományos ülésszakára. Ezen mutatta be ugyanis az első bukaresti magyar nyelvű kiadványról (1860) szóló dolgozatát, melynek hosszas kutatást igénylő megírása alkalmat teremtett a román fővárosban élő magyarság történetébe való bepillantásra, ami újabb múltbéli búvárkodásra ösztönözte.
A továbbiakban Szekeres Attila István történész, címerszakértő a kötet ismertetés során rávilágított, hogy a Kárpátokon túli magyarság léte Szent Istvánig vezethető vissza. A bukaresti református egyház létrehozása pedig két, 1690-ben Thököly Imre fejedelmükkel ide érkező kuruc nemeshez kötődik.
A könyv hosszasan sorolja azokat a híres katonákat, művészeket, orvosokat, tudósokat, építészeket, írókat és egyszerű embereket, akik az évszázadok folyamán bukarestiként öregbítették a magyarság hírnevét, és akiknek a román főváros is sokat köszönhet. Mindezek tudatában pedig fájó és felháborító, hogy a világi és egyházi román hatóságok az erről szóló iratok zárolásával ezeket a tényeket megpróbálják titokban tartani.
Az eredetileg román nyelvű kiadvány magyar változata János András fordítói, valamint Farkas Árpád és Farkas Réka szerkesztői munkájának köszönhetően, illetve a Hármas Alapítvány és a budapesti Magyar Napló Kiadó jóvoltából kerülhetett az olvasók asztalára.
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!