
A Gelencei Dalárda megalakulásának gyökerei visszanyúlnak egészen az 1990-es évekig, amikor az 1989-es decemberi rendszerváltást követően az erdélyi magyarságnak lehetősége adódott szabadon ünnepelni március 15-ét, az összmagyarság nemzeti ünnepét. Az indulást és a dalárda jelenlegi tevékenységét a három vezetőségi tag – Néda László, Györffy Árpád és Timár István – közül utóbbi kettővel elevenítettük fel.
2022. december 08., 00:142022. december 08., 00:14
Timár István elnök felidézte: a most 73 esztendős Lukács József, „Józsi bácsi” volt a kezdeményezés lelke, és mai napig tevékeny tag, ahogyan Gál Imre zenész is, aki a kezdetektől zenéjével kísérte és most is kíséri a katonadalokat és nótákat, amiket a dalárda énekel. Az idős egykori katonák hozták magukkal a szövegeket, dallamokat, úgy, ahogyan ők emlékeztek a katonanótákra, azokat jegyezték le és tanulták meg a tagok. A lelkes csoport – induláskor 17 fővel – évente részt vett a március 15-ére szervezett gelencei és kézdivásárhelyi rendezvényeken, 1997-hez köthető a hivatalos megalakulás, a dalárda akkor hazafias, nemzeti, 1848–49-es forradalmi énekekkel próbálta mélyíteni a résztvevők szívében az ünnep jelentőségét.
2015-ben aztán a csoport tagjai úgy döntöttek, jó lenne ezeket az énekeket, nótákat még jobban elsajátítani, újakat is megtanulni, abból a célból, hogy megőrizzék azokat, és továbbadhassák a következő nemzedékeknek. Így elkezdtek hetente egy nap közös próbára járni, ahol a citerán, hegedűn, harmonikán és fúvós hangszeren játszani tudó tagok zenei kíséretet is biztosítottak a nótákhoz. Ettől az évtől kezdődően a dalárda tagjai rendszeresen részt vesznek a Gelencén megszervezett kulturális jellegű és hagyományőrző rendezvényeken, és természetesen szívesen és szeretettel vállalnak fellépéseket más települések hasonló jellegű rendezvényein is.
A hatvani Csordás Mátyás, a dalárda pártfogójának közbenjárására két elektronikus és egy hagyományos citerával is gazdagodott a csoport. „Matyi bácsi” tizenegy éve számít a dalárda családtagjának, egy március 15-ei rendezvényen hallotta először őket fellépni, és felismerte az értéket, amit képviselnek. A citerásokon kívül harmonikás, hegedűs is gazdagítja a dalárda sorait.
Beszélgetésünk során többször is elhangzott, és megerősítették: a csoport célja a székely-magyar hagyományok, kulturális és erkölcsi értékek felkutatása, megtanulása, megőrzése és továbbadása a következő nemzedékeknek. Ennek megfelelően a közösség nyitott, és szeretettel várják új tagok csatlakozását, minden korosztályból, de különösen a fiatalabbak közül, hogy legyen majd, aki továbbviszi az örökséget. Biztató jel, hogy nemrég az egyik tag iskolás gyerekei is csatlakoztak, így van kilátás az utánpótlás kinevelésére.
Folyamatosan igyekeznek gyarapítani is a dalárda eszköztárát, erre megragadják a kínálkozó pályázati lehetőségeket, így sikerült „fellépőruhát” készíttetni, többek között a gelencei jellegzetes kék zsinórozású szürke posztó viseletet is, illetve egy rend polgári ruhát.
Nemrég a Bethlen Gábor Alap tartotta támogatásra érdemesnek a dalárda tevékenységét, és kedvezően bírált el egy pályázatot, amely 600.000 forint értékben tette lehetővé hangtechnikai felszerelés beszerzését. A pénzből hangszóróval, mikrofonnal, mikrofontartóval, erősítő- és keverőpulttal gyarapodtak.
Gelence helyi önkormányzata mindig is felkarolta a településen működő civil kulturális és művelődési törekvéseket, részükről 5000 lejes támogatás érkezett, amelyből sikerült egy hagyományos, lovas szekeret vásárolni, amelyen a dalárda tagjai felvonulhatnak a különböző rendezvényeken. Ezt az alkalmatosságot a helyi Burusnyán Néptáncegyütessel közösen szervezett szüreti felvonuláson már „le is tesztelték”, a támogatás további része a rendezvény szervezési költségeit fedezte.
Fotók: Kertész Attila, a Burusnyán Néptáncegyüttes, valamint a Gelencei Férfidalárda Facebook-oldala
Három napig állt a bál a kézdiszéki Torján. Pénteken délelőtt kezdődtek és vasárnap este értek véget a Septemberfestre keresztelt falunapok, benne „nemzetközi” főzővetélkedővel és az elmaradhatatlan óriás túrós puliszkával.
Jubileumi kiadásához érkezett Csernáton messze földön híres rendezvénye, amely egyszerre szól hagyományőrzésről, közösségépítésről és szórakozásról. Szeptember 7-én, vasárnap tizedik alkalommal tartanak huszár -és katonadal-találkozót.
Átadta a Kovászna megyei önkormányzat az előkészítő osztályba induló gyerekeknek szánt felszerelt iskolatáskákat. 2250 gyermek részesülhet az ajándékban.
Szeptember 5-7. között zajlanak a 21. alkalommal megrendezett, Septemberfestre keresztelt torjai falunapok. Természetesen idén sem marad el a nemzetközi gasztronómiai verseny és az óriás túrós puliszka. Íme, a program.
Románia legszebb speciális iskoláját vehetik birtokba ebben a tanévben a háromszéki, sajátos nevelési igényű gyerekek: a sepsiszentgyörgyi intézmény egy felújított, kibővített, ultramodern felszereléssel ellátott oktatási egységgé vált.
A parkolási díjak fizetésének tekintetében is halad a korral Sepsiszentgyörgy: jövő hétfőtől csak digitálisan lehet majd fizetni a parkolásért a városban.
A Sepsiszentgyörgyi Helyi Rendőrség, helyi tanácshatározat alapján immáron több éve ellenőrzi a lovas fogatokkal való közlekedést a város területén. Augusztusban újabb, engedéllyel nem rendelkező szekereket foglaltak le.
Sepsiszentgyörgy egyik legnagyobb és legnépszerűbb általános iskolájának diákjai nehéz helyzetben vannak: a tanintézmény mindkét épülete felújítás alatt áll, az osztályokat üggyel-bajjal sikerült elhelyezni. Még egy egész tanévet kell kibírni.
A Mihai Viteazul Főgimnázium épületeinek felújítása akadozik, sportpályáján viszont zajlik a munka: itt épülnek a moduláris tantermek. Sepsiszentgyörgy egyetlen román nyelvű elméleti líceumának diákjai öt év után visszatérnek az intézmény területére.
Kétévente esedékes, immár 23. kollokviumát tartotta a Nemzetközi Címertani Akadémia augusztus 27–30. között Jászvásáron. Ez alkalomból Keöpeczi Sebestyén József erdélyi címerművész munkásságát bemutató tárlatot is berendeztek.
szóljon hozzá!