Életbe lépett a tengeren szállított orosz olajra vonatkozó embargó és az árplafon

Az Európai Unió Tanácsa június 3-án fogadta el a gazdasági társaságokra és egyénekre vonatkozó, valamint a december 5-től érvényes, olajembargót is tartalmazó hatodik szankciós csomagot Oroszországgal szemben.

A szankciós csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel.

Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália szombaton állapodott meg az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.

Az árkorlát a jövőben módosítható, hogy reagálni lehessen a piaci fejleményekre. A kéthavonta esedékes felülvizsgálatnak figyelembe kell vennie egyebek mellett az intézkedés hatékonyságát, végrehajtását, a partnerekre gyakorolt lehetséges hatásait, valamint a piaci fejleményeket - áll az Európai Bizottság közleményében.

Az ársapkát a részt vevő országok mindegyike azonos időben, december 5-én vezeti be a megfelelő hazai jogi eljárásain keresztül.

Az árplafon a kőolajnál hétfőn, december 5-én, a finomított kőolajtermékeknél pedig 2023. február 5. után lép életbe. A finomított kőolajtermékek árát a határidő előtt véglegesítik - jegyezték meg. Az árplafon nem vonatkozik a már megvásárolt olajra, melyet december 5. előtt raknak a hajókra, és amelyet 2023. január 19. előtt kirakodnak - tették hozzá.

A tanács továbbá vészhelyzeti záradékot is bevezetett, amely lehetővé teszi az olajnak az árplafonon felüli vásárlását és szállítását, a szállításhoz szükséges technikai segítségnyújtást, illetve a kapcsolódó közvetítői szolgáltatásokat vagy finanszírozást, ha ezek szükségesek az emberi egészség és biztonság vagy a környezet védelme érdekében, illetve természeti katasztrófa esetén.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton bírálta és elégtelennek nevezte az árplafonról szóló döntést, amely szerinte "komolytalan", és "kényelmes a terrorista állam költségvetése szempontjából".

"Oroszország már hatalmas veszteségeket okozott minden országnak azzal, hogy szándékosan destabilizálta az energiapiacot. A világ pedig nem meri "valóságos energetikai lefegyverzést alkalmazni Moszkvával szemben"- sajnálkozott az ukrán elnök.

Moszkva elutasította az árkorlátozást. "Nem fogadjuk el ezt az árplafont"- jelentette ki újságíróknak Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, miközben Moszkva előzőleg figyelmeztetett, hogy nem fog kőolajat szállítani azoknak az országoknak, amelyek elfogadják az intézkedést.

Moszkva válaszolni fog arra, hogy a Nyugat "plafont" szabott az orosz olaj árának - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn újságíróknak.

"A döntések előkészítése folyamatban van, de természetesen egy dolog nyilvánvaló: nem fogunk semmilyen plafont elismerni" - mondta Peszkov újságíróknak.

A nyugati olajszankciók hétfőn léptek életbe: a csomag megtiltja a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból az EU-ba, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolajra azoknak az uniós tagállamoknak, amelyek földrajzi helyzetük miatt nem rendelkeznek más lehetőségekkel. Az Európai Unió, a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport és Ausztrália pedig megállapodott az orosz kőolaj hordónkénti 60 dolláros árplafonjáról, amely lehetővé teszi az európai szolgáltatók számára, hogy orosz olajat szállítsanak unión kívüli országokba, feltéve, hogy annak ára a felső határ alatt marad.

Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes a döntést kommentálva vasárnap kijelentette, hogy Oroszország nem fogadja el az olajárak plafonját, még akkor sem, ha a kitermelés csökkentésére kényszerül. Hozzátette, hogy az ilyen korlátozások nem piaci eszközök, és hogy Oroszország csak azokkal a fogyasztókkal hajlandó együttműködni, amelyek a piaci feltételek mellett kereskednek.

Mihail Misusztyin orosz miniszterelnök a hétfőn online megtartott 27. rendes orosz-kínai kormányfői tanácskozáson azt hangoztatta, hogy kudarcra vannak ítélve a Nyugat arra irányuló kísérletei, hogy illegitim szankciókkal és politikai nyomással a saját szabályait kényszerítse rá más országokra. Kifejezte meggyőződését, hogy az új geopolitikai realitások között még inkább kibontakozik a két ország átfogó és politikai partnerségében rejlő alkotó potenciál.

"Az energetikai partnerség stratégiai jelleget öltött. A földgáz-, kőolaj- és szénszállítások növekednek. Kínában orosz részvétellel folytatódik az atomerőművek építése. Készek vagyunk teljesíteni minden hatályos szerződéses kötelezettséget és új, nagyszabású kezdeményezéseken dolgozni ezen a területen" - hangoztatta egyebek között Misusztyin.

Az orosz pénzügyminisztérium hétfőn közleményben ismerte el, hogy a szövetségi költségvetés novemberi olaj- és gázipari többletbevételeinek tényleges volumene 90,2 milliárd rubellel alacsonyabb volt a vártnál. A tárca novemberre 282,8 milliárd rubeles olaj és gáz többletbevételt prognosztizált (a rubel jelenleg mintegy 6,28 forintot ér).

Decemberben a pénzügyminisztérium szerint az orosz költségvetés olaj és gáz többletbevételei 176,1 milliárd rubelt tehetnek ki, a tényleges olajárnak a bázist meghaladó szintje miatt.

forrás: MTI

fotó: Sóki Tamás/MTI